K-Monitor Adatbázis

Homolya Róbert (1978-) jogász, közbeszerzési szakértő. Jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2000-ben szerezte. A 2010-ig ügyvédi irodát vezető Homolya a Pro-Vital 2000 Kft. közbeszerzési tanácsadó cég többségi tulajdonosa volt 2005 decembere és 2008 márciusa között. Részesedését állami pozícióvállalását követően eladta, így a 2009-ben megszűnt kft. jogutódjában, a Provital Zrt.-ben sem rendelkezett tulajdonrésszel. A Provital később az egyik fő udvari bedolgozóvá nőtte ki magát, Homolya kiszállása után más érdekeltségei, így a Projekt.hu Bt. és az Euro-Procure Kft. alvállalkozóként azonban továbbra is bedolgoztak a Provitalnak, ezzel kapcsolatban OLAF-vizsgálat folyt ellene, ami összeférhetetlenséget állapított meg.

Szakmai életút (hivatalos életrajza szerint):

• 2018-tól MÁV elnök-vezérigazgató
• 2017-től Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár
• 2016-tól Miniszterelnökség, kormánybiztos
• 2015-től Miniszterelnökség, miniszterelnöki biztos
• 2014-2016 Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöke
• 2014-2015 Miniszterelnökség, politikai főtanácsadó, miniszteri biztos
• 2012-2013 Miniszterelnökség, Fejlesztési Irodát vezető helyettes államtitkár
• 2010-2012 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, végrehajtási elnökhelyettes
• 2012 Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., jogi főigazgató
• 2004-2010 HOMOLYA Ügyvédi Iroda, irodavezető ügyvéd
• 2000-2004 Enczi és Társa Ügyvédi Iroda, ügyvédjelölt

Tagságok:

• 2016-2017 Rába Járműipari Holding Nyrt., igazgatósági tag
• 2015-2017 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Felügyelő Bizottság elnöke
• 2014-2015 Közbeszerzések Tanácsa, tanácstag
• 2011-2017 Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., igazgatósági tag
• 2010-2012 Közbeszerzések Tanácsa, alelnök

2015-ben a magyar állam elindította a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása nevű projektet, eleinte 9 milliárd forintos kerettel, ám az igények miatt ezt később bővítették. A palyazatok.gov.hu-n elérhető adatok alapján mintegy 81 intézmény pályázott kb. 41 milliárd forint értékben. A pályázatot alapvetően az elavult kórházi gépek fejlesztésére indították. A Gazdasági Versenyhivatal 2016 áprilisában indított eljárást, miután kartellgyanúsnak találták a pályázatok lebonyolítását. 21 cég ellen indítottak vizsgálatot, amelyek nem mind vehettek részt a kartellben. Többen csak a pályázat elindítása miatt léphettek be a kórházi szektorba.

A GVH gyanúja szerint a kartellt dr. Maróth Gáspár és Harmat Sándor szervezte. Maróth kötődik a Fideszhez: az első kormány idején Orbán Viktor személyes tanácsadója volt, 2000-2001 között a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja, 2001- 2003 között pedig az Országos Népegészségügyi Program vezetője volt. Maróth a vizsgált időszakban az ügyben érintett VMD cégcsoport vezetője volt, amely több közbeszerzést is elnyert. Harmath a hírek szerint azzal házalt a cégeknél, hogy Zombor Gábor (volt egészségügyi államtitkár) bizalmasa illetve Orbán Viktor tanácsadója volt. A nyomozati anyagok szerint Harmath kereste meg a cégeket, hogy kössenek tanácsadói szerződést az ő tulajdonában álló (egy másik csalási ügyben is érintett) Chemium Kft.-vel, cserébe beveszi őket a kartellbe. Az ügyben közvetett tulajdonosként feltűnik még Homolya Róbert felesége is. Homolya kormányzati kinevezését egy másik ügyben már az OLAF is kifogásolta összeférhetetlenség miatt.

A kórházakat nagyon sürgették, hogy minél előbb írják ki a pályázatokat. 2015 augusztusában Zombor lemondott, értesülések szerint azért, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkezdte kiszorítani az EMMI egészségügyi 87 államtitkárságát a pénzosztásból. Az NFM minden vádat tagad, állításuk szerint nekik nem volt rálátásuk a szerződésekre, a kórházi közbeszerzésekhez az ÁEEK (kórházfelügyelő) engedélye kell, mely az EMMI fennhatósága alá tartozik. Az ügyre rálátó kórházi dolgozók viszont az NFM-et okolják a felelőtlen pénzszórásért. A CRCB korrupciókutató tanulmánya szerint az átlagosnál magasabb volt a korrupciós kockázat a pályázatban. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy rendkívül nagy számban, a pályázatok 79 százalékban folytatták le a tendereket verseny nélkül, amely az árak torzulását ereményezhette. Iparági üzletemberek szerint a túlárazott pályázatokból 20 százalékot kellett leadni a nyertes cégeknek, ezzel kb. 6.5 milliárd forint közpénz jutott magánzsebekbe. Emelett a tanulmány azt is kifogásolta, hogy 31 százalékban a pályázatok becsült értékét kifelejtették a ‘tudnivalók’ részből, ebből arra következtetnek, hogy nem csak az ajánlattevők, de az ajánlatkérők is tudhattak a kartellről. Habár az állami intézmények tagadják, hogy tudtak volna arról, hogy kartellezés folyik, nekik is fel kellett volna tűnjön a túlárazás, vagy az, hogy a nyertesek szabadon változtatják a leszállított gépeket, ha a pályázatban előírtakat nem tudják időben beszerezni.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.