K-Monitor Adatbázis

Erősen kérdéses, hogy érvényes-e még egyáltalán a Paks II környezetvédelmi engedélye.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.

December elején újabb szakértői egyeztetést tart az Országos Atomenergia Hivatal és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal, amelyen információink szerint ismét téma lesz a paksi földrengésveszély kockázata. Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel. Az Átlátszó 2017-ben perelte ki a kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület alkalmasságát, ugyanis az földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalon fekszik.

Az osztrák kormány megerősítette: Ausztria az Európai Unió bíróságához fordul Paks 2 állami támogatása miatt. A négyezer milliárd forintos atomerőmű-bővítési beruházás sorsát bizonytalanná tevő jogi lépésre várhatóan szerdán kerül sor. Ausztria nem kizárólag a magyar atomprojektet nem nézi jó szemmel, korábban a szintén állami támogatással épülő brit Hinkley Point C beruházást is megtámadták az uniós bíróságnál.

A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését. Ez még a környezeti hatástanulmány szerint is gondot okozhat. Pedig miután a bővítés egyik legnagyobb technológiai és biztonsági kockázata a hűtés, igen aggályos, hogy épp ezen területen látszik feltűnően tanácstalannak a két illetékes atomcég.

Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.

„Újabb jogalkotási torzszülöttet alkotott a fideszes kormánytöbbség: mostantól olyan atomtörvényünk van, amely engedély nélkül is lehetővé teszi az atomerőmű-építés elkezdését, illetve a hatósági engedélyek politikai döntéssel történő felülírását. Az LMP a köztársasági elnökhöz fordul a nukleáris biztonságot súlyosan veszélyeztető döntés miatt″ – jelentette be kedden Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke.

Mindent ki kellett iktatni, hogy az uniós támogatásra rárepülve dinasztiákat és burzsoáziát lehessen kreálni – arra az esetre, ha már nem lesz Európai Unió. Ám a szakmaiatlanság, a mohóság és a síbolás a kormány bukásához fog vezetni – állítja a Fidesz-kormány volt környezetvédelmi államtitkára.

A Greenpeace Magyarország szerint a Paks 2 beruházása csak állami támogatással tudna megépülni, a projekt több ponton is uniós jogot sért, és megvalósulás esetén korlátozná a szabad versenyt mind a magyar, mind az uniós villamosenergia-piacon. A szervezet azután jelentette ki ezt hétfőn, hogy benyújtotta a paksi beruházással kapcsolatos hivatalos véleményét az Európai Bizottság (EB) versenypolitikai főigazgatóságának.

Civilek szerint tévesek a nagyberuházás környezeti hatásvizsgálatának számításai.