K-Monitor Adatbázis

Visszavonta a Club Aliga júniusban megnyitott új kikötőjének vízjogi engedélyét a katasztrófavédelmi hatóság, mert rájött, hogy több ponton is törvénysértő volt az eljárása. A NER-közeli tulajdonos az állami tulajdonú, szárazföldként nyilvántartott mólót és parti sétányt eltüntette a víz alá, és készített egy felépítményt, amely már az ő tulajdona, a várható törvényi változások alapján pedig az alatta lévő föld is az övé lehet.

Megkezdte a helyiek kiszorítását a Club Aliga új tulajdonosa, a Balázs Attila vezette Bayer Property – így összegezte a fejleményeket az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. A magaspartról egy lejáró vezet le a Balatonhoz, amit most szerinte lezárhatnak a nyaralók elől. A beruházó újabb zárt körű tájékoztatót hirdetett, de már az előző is színjáték volt a civil szervezet szerint.

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.