K-Monitor Adatbázis

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

A külügyminiszter az akkumulátorgyár veszélyei miatti aggodalmakat is igyekezett eloszlatni.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítana 13 beruházást a kormány. Egyszerűsítenék az ezekkel összefüggő hatósági ügyeket és főispánokat is ráállítanának a projektekre. A deklarált cél a beruházások gyorsítása, az energiaimport-függőség csökkentése és az adóbevételek növelése.

Duplán megvezette a kormány az embereket: miután megkurtította a választások előtt fixre beígért rezsicsökkentést, a környezettudatosan saját napelemek telepítésére készülőket olyan helyzetbe sodorta, hogy ne érje meg nekik a beruházás.

A döntés „ellentétes a kormány eddigi törekvéseivel, a napelemes rendszerek elterjedésének ösztönzésével”, és a kormány a fejlődés ellen lép fel.

Az áremelkedések miatt egyre többet kell beletenni majd a beruházásba, és a szabályok sem tiszták.

A Tisza újraszabályozását jelentené, ha a kormány az évtizedes vízlépcső-ellenességet letörve megvalósítaná csendben előkészített terveit. Az aszály akkora gondot okoz, hogy lépni kell, csakhogy a tervezett beruházások hosszú távon tovább fokoznák az elsivatagosodást.

Nemzetközi adatújságíró projekt keretében készült cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy oda kerülnek-e az uniós támogatással megvalósuló zöld beruházások, ahol a legnagyobb szükség van azokra. Azt találtuk, hogy nem, és ezt négy megye szenvedheti meg a legjobban.

Az Orbán-kormány 2024-ig kifizetné a tavaly Mészáros Lőrincéktől kivásárolt Mátrai Erőmű légszennyezési költségeit, ami csak idén 45 milliárdra rúg.