K-Monitor Adatbázis

Egy nyáron életbe lépett rendelet szerint a szén-dioxid-kvótához kapcsolódóan extra adót kell fizetniük a vegyipari vállalatoknak, ám gyakorlatilag szinte egyedüliként a műtrágyagyártó Nitrogénművek Zrt.-nek. A cég idén novemberben leállította a működését. A vállalat elnök-vezérigazgatója, az egyik leg­gazdagabb magyar, Bige László ellen évek óta folyamatosak az eljárások és vizsgálatok. Szerinte le akarják nyúlni a cégét. De kik?

Ha az M6-os autópálya üres, értelmetlen, kihasználatlan, akkor az M44-es gyorsforgalmi útra újabb jelzőket kell találni, legalábbis a Magyar Közút mérései szerint. Ugyanis amíg az M6-oson 2018 óta 20-30 százalékkal nőtt a forgalom, addig az M44-es adatai azt mutatják: a környező települések lakói jól jártak vele, de a járművek mennyisége nem indokolta a majdnem 400 milliárdos beruházást.

Rengeteg problémával küzd az ország legfontosabb vasúti fejlesztése.

Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak. Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette: kompromisszumos megoldást szeretne találni a beruházás ügyében. 

November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.

Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is.

Törvénymódosítással nyitná tágra a kaput a védett természeti területek kiárusítása előtt a kormány, hogy pénzhez jusson. Ezzel tovább gyorsulhat az ország természeti kincseinek pusztulása.

A Tisza újraszabályozását jelentené, ha a kormány az évtizedes vízlépcső-ellenességet letörve megvalósítaná csendben előkészített terveit. Az aszály akkora gondot okoz, hogy lépni kell, csakhogy a tervezett beruházások hosszú távon tovább fokoznák az elsivatagosodást.

Fenntarthatatlanná vált a fenntarthatónak vélt járművek üzemeltetése, a rendbetétel árából három busz is kijönne. A cseréért azonban nem mindenki lelkesedik.