language

Akták:

Gödi különleges gazdasági övezet highlight_off

Kulcsszavak:

környezetvédelem highlight_off

Gödi különleges gazdasági övezet

Gödi különleges gazdasági övezet

A koronavírus-járvány negatív gazdasági következményeire reagálva, a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülése, a meglévő munkahelyek megőrzése és további munkahelyek teremtése céljából a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre, amelyek közül az első 2020. április 18-án, Gödön valósult meg. A különleges gazdasági övezet létrehozatala által a gödi Samsung akkumulátorgyár területével és a további bővítések helyszínével a helyi önkormányzat helyett a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat rendelkezik: a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó forgalomképtelen közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga annak terheivel, egyéb kötelezettségeivel együtt a megyei önkormányzatra szállt át. Ezenfelül a gyár által fizetendő iparűzési adóról is a megyei közgyűlés dönt a települési önkormányzat helyett, és annak összege is a megyei önkormányzathoz folyik be. 

A megyei önkormányzat a befolyó több milliárd forintnyi forrásból többféle támogatási alapot hozott létre, melyeket pályáztatás útján a Göd környéki településeken bejegyzett civil szervezetek között oszt szét. Az alkalmanként 300-400 milliós pályázati keretek politikai alapon vannak elbírálva: az összegeket sorozatosan fideszes kötődésű alapítványok, egyesületek, köztük több médium, sajtóorgánum kapja meg. A 2022-es országgyűlési választások előtt ilyen forrású pénzek támogatták Tuzson Bence és Rétvári Bence fideszes országgyűlési képviselők kampányát is. A rendszeres nyertes pályázók között van a Dunakeszi Kistérségért Egyesület, ami a Térségi Tények nevű, ellenzéket lejárató híroldalt kezeli. A Dunakanyar Média Alapítvány a kiadója a 0627.hu nevű internetes portálnak, amely a váci ellenzéki városvezetést bírálja, ellenben a kormányt és Rétvári Bencét propagálja. A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány gondozza az Itt lakunk - Csömör nevű magazint, amely közölt egy Tuzson Bencével készült interjút is, és amelynek alapító tagja volt Dunakeszi fideszes polgármestere, Dióssi Csaba és Homolya József fideszes önkormányzati képviselő. A ,,Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület képviselője Csabai Márk, aki a gödi városi újságban a Fidesz választókerületi szóvivőjének nevezte magát.

Az akkumulátorgyár létrehozatala heves ellenzést vált ki a helyi lakosokból, továbbá létjogosultsága környezetvédelmi szempontból is aggályos: a gyár óriási vízigényei miatt a Duna-parton természetvédelmi és Natura 2000 besorolású területeket forgatnak fel így például a Mészáros és Mészáros Zrt. a kiemelten közérdekű beruházásnak minősített, 32 milliárdos víziközmű-építési munkálatok során. Az, hogy az ipari tevékenység milyen mértékben szennyezi a vizet, nem ismert, ugyanis a gyár területén lévő monitoring kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, 2018-ban pedig betemették azt. A gyár közelében lévő kutakban azonban mérgező, magzatkárosító hatású, akkumulátorgyártás folyamán használt vizet találtak.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

A kormány sem tudja, mekkora környezeti károkat okoznak az akkugyárak, de azért rendületlenül épít

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

A Nagy Akkubotránytérkép – összegyűjtöttük a gyárak környezetszennyezéseit, baleseteit és szabályszegéseit

Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.

A kormány elintézi az akkugyárak kritikusait, Mészárosék pedig már kaszálnak is

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

Akkumulátorgyártás: az iparág, amelynek az útjából eltakarítják a törvényeket

A gödi Samsung-gyárat az elmúlt években számtalanszor megbüntették, amiért nem tartotta be a tűzvédelmi, iparbiztonsági, munkavédelmi és építési szabályokat. A bírságok többnyire 2-3 milliósak, miközben az állam több tízmilliárddal támogatja a céget.

Nem kell Samsung! – kiabálták a gödi akkugyár bővítéséről szóló közmeghallgatáson

Feszült hangulatú közmeghallgatást tartottak kedden a gödi Samsung-gyár bővítéséről. A hallgatóság többek között az akkugyár zajterhelése, a talajvíz szennyezettsége, a település élhetősége, és az ilyen gyárakkal kapcsolatos általános aggodalmait zúdította a hatóságok és a gyár képviselőire.

Pert nyertünk és kiderült: betemették a kutat, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár

Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

Feketén-fehéren leírta a hatóság, hogy veszélybe került a gödi Samsung-gyár több mint 1000 dolgozója

Kiderült, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Samsung SDI Magyarország Zrt.-re kiszabott büntetések nagy részét eddig eltitkolta a lapunk elől. Nem 6, hanem 17 alkalommal bírságolták meg a céget –főként tűzvédelmi szabálysértések miatt. A jelentésekben megtaláltuk, hogy mi okozta a gyárban az egy évvel ezelőtti tüzet: 36 akkumulátor gyulladt ki. A 3-4 millió forintos büntetési tételek hatástalanok – a határozatok szerint a Samsung évről évre elköveti ugyanazokat a jogsértéseket. Az egyik, eddig eltitkolt hatósági dokumentum kimondja, hogy több mint ezer munkavállaló került veszélybe a gyárban. 

A hatóság szerint a gödi polgármesternek nincs köze a Samsung-gyár katasztrófavédelmi eljárásaihoz

Újabb döntést hozott a katasztrófavédelmi hatóság a Gödön folyamatosan bővülő akkumulátorgyár ügyében. Ám annak tartalmáról hiába kérdezte Balogh Csaba polgármester a hatóságot, nem kapott választ, és az ügyféli jogállásra való kérelmét is elutasították. A hatóság szerint ugyanis, mivel a gödi különleges gazdasági övezet Pest megye fennhatósága alá tartozik, a helyi önkormányzatnak nincs köze az eljáráshoz. A polgármester, aki a katasztrófavédelmi törvény szerint a város védelméért felel, a bírósághoz fordult az ügyben. Eközben hétvégén a gödi gyárban tűzeset történt, amiről rövid közleményt adott ki a katasztrófavédelem, és a polgármester is posztolt róla. A Samsung SDI képviselője és a gödi önkormányzat LMP-politikusa szerint viszont „rosszul” történt a tájékoztatás, és nem is volt tűz a gyárban.

420 hektárra bővült a gödi „különleges gazdasági övezet”, még egy erdőt kivágnak

Újabb területeket vett el a kormány Gödtől a Samsung-beruházás érdekében. A december végén közzétett rendeletek szerint transzformátorállomás, munkásszálló és újabb, „jelentős környezeti hatású” létesítmény építhető a 420 hektárra kibővített különleges gazdasági övezetben. Emellett a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt is.

Zöldterületeket fenyeget egy beruházó és a gödi önkormányzat vitája

Gödön sokan attól tartanak, hogy több hektáron fákat vághat ki és természetvédelmi területeket szerezhet meg az a cég, amelyik korábban megvette a régóta kihasználatlan Hotel Pólust. A fejlesztő eredetileg csak a hotelt szerette volna átalakítani luxus idősotthonná, ám ehhez módosítani kellett volna a helyi építési szabályzatot. Ez a képviselőtestület megosztottsága miatt nem valósult meg, válaszul a fejlesztő opciós jogot szerzett a két szomszédos zöld telekre, amiket a gödiek inkább érintetlenül hagynának.
Találatok: [10]  Oldalak:   1