K-Monitor Adatbázis

Dávid Ibolya Márta (Baja, 1954. augusztus 12. –) magyar ügyvéd, politikus, igazságügy-miniszter (1998–2002), az MDF elnöke (1999–2010). Országgyűlési képviselő volt a rendszerváltástól 2010-ig.

Dávid Ibolya 2008 szeptemberében sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy titokban rögzített hangfelvételek tanúsága szerint közéleti szereplők megbízásából az UD Zrt.-hez köthető személyek be akartak avatkozni pártja életébe. Emiatt több büntető- és polgári eljárás indult, a cég elleni nyomozások azonban idővel megszűntek. A Kúria 2012. szeptember 12-én felmentette Dávid Ibolyát az ellene felhozott vádak alól. A felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezték a korábbi jogerős, Dávid Ibolyát elmarasztaló ítéletet, és elutasították az ellene titokban készített hangfelvételek nyilvánosságra hozása miatt benyújtott keresetet. Dávid Ibolya ellen pedig jogerősen polgári pereket nyertek azok, akik szerinte közreműködtek az akcióban, majd a politikus ellen vádat emelt az ügyészség. 2012-ben Dávid Ibolyát első fokon felmentették a vádak alól, a Kúria pedig a harmadik polgári perben is elutasította a Dávid Ibolya ellen benyújtott keresetet

Forrás: Wikipedia 

1959. december 29-én született Pápán. Nős, felesége (Bekk Mária) néprajz-történelem szakos középiskolai tanár. Három gyermekük született (Vajk, Botond, Csenge). 1978-ban a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1986-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. 1986-ban az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkatárs. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium egyik alapítója, 1984-1988 között szenior, illetve nevelőtanár. 1984 és 1990 között a Századvég című társadalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője, 1987-1988-ban a MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasa. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület elnökségi tagja. 1990-től a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének vezetőségi tagja, 1994-től elnöke. 

1988. március 30-án a Fidesz alapító tagja. 1989 nyarán részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, illetve a háromoldalú politikai tárgyalásokon. 1988. októberben a párt országos választmányának tagjává, majd 1993-ban a párt egyik alelnökévé s így az elnökség tagjává választották. 1997 és 1999 között, majd 2001. májustól pártja ügyvezető alelnöke. 2000. január 30. és 2001. május 5. között a párt elnöke. 2002 nyarán az országos választmány elnöke lett, 2003. június 28-án az általános tisztújítás során újjáválasztották; választmányi elnökként tagja az öttagú pártelnökségnek. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1994. június 28. és július 31. között frakcióvezető. 1998. július 8-tól 2000. május 3-ig a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket.