K-Monitor Adatbázis

Emellett 190 millió forinttal támogatja a zongorát kifejlesztő Bogányi Gergely cégét. Mindezt egy nem nyilvános kormányhatározat tartalmazza.

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

Pedig kockázatos lehet a projekt, az orosz partnercég két vezetője is rajta van az USA szankciós shortlistjén

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.

Már nemcsak itthon terjeszkednek a kormányközeli magyar üzletemberek, hogy állami megrendelésekből felépített kártyaváraik egy választási vereség esetén ne azonnal omoljanak össze.

A magyar tőkések az Orbán-kormány jóvoltából eljutottak oda, hogy immár a határon túl is terjeszkednek, és hazahozzák a profitot. Ez Orbán Viktor állítása. A valóság egy cseh fegyverüzletből olvasható ki: a kormány eredetileg kiszemelt „tőkése” nem volt hitelképes, le kellett cserélni. Profit pedig csak akkor lesz, ha a magyar állam repülőt vesz a kiszemelt gyártól.

Most ismét kikértük az adatokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium oldalán meg is jelentek kedden az idén kötött megállapodások. Ebben az évben egyetlen forintot sem költött Szijjártó Péter tárcája a Covid elleni védekezésre. Arra utaló jel volt, hogy a külügy hatóköréből kikerülhettek a covidos beszerzések már az is, hogy nem ők hozták nyilvánosságra a keleti vakcinákkal kapcsolatos szerződéseket, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. De az aláíró nem ő volt, hanem Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője.

A miniszterelnök nem sajnálja a pénzt a Vár 1945 előtti képének visszaállítására. Mindeközben diplomáciai célokra használva gálánsan osztogatja a nemzeti vagyont jelentő műkincseket, mint egy igazi király.

A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért.

Húsz nappal a koronavírus magyarországi megjelenése után, március 24-én Orbán Viktor a repülőtéren fogadta az első nagyobb, Kínából érkező szállítmányt: 3 millió védőmaszk, százezer teszt és 86 lélegeztetőgép jött aznap. „Jól néz ki” – mondta Orbán egy mellette álló férfinak, akit az érkezésekor könyökpacsival üdvözölt, majd köszönetet mondott neki az eszközökért: „Hálásak vagyunk. Portyázzon tovább.”