Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nemrég egy 50 tételből álló listát tett közzé arról, hogy milyen kulturális beruházásokat köszönhet az ország a Fidesz-kormánynak. A parlamenti képviselő ezzel szándékozott bizonyítani, hogy sokat tesznek a magyar kultúra védelméért és erősítéséért. Megnéztük ezért a felsorolt beruházások költségét, valamint azt, hogy mely cégek voltak a kivitelezők. A fellelhető dokumentumok és cikkek alapján az említett ötven beruházás összesen 255 milliárd forintot tesz ki, miközben csak a Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az is kiderült, hogy a megbízások jelentős része és az arra fordított állami adóforintok több mint fele kormányközeli cégeknél landolt.
Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez.
A nemzet céghalmozójának korábban két klímatechnikai vállalkozása volt, ma már csak egy van. Mészáros Lőrinc nem cégeken keresztül, hanem személyesen volt tulajdonos a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.-ben, szeptemberben viszont kiszállt belőle. Vele együtt távozott a tulajdonosi körből Szíjj László, a Duna Aszfalt vezére is. Az új tulajdonos a miniszterelnök vejével üzletelő WHB cégcsoport.
Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.
Az Orbán-rendszer építőipari csúcsragadozói azonosíthatóak azon cég tulajdonosának a kapcsolatrendszerében, amely Hódmezővásárhelyen a térfigyelő rendszert építette ki – többek között Márki-Zay Péter független polgármesterjelölt otthona közelébe.
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester megállíthatatlan vagyonosodásáról szólt az elmúlt egy-két év a hazai vállalati szférában. Orbán Viktor földije és barátja a politika és a gazdaság határán építheti birodalmát: bankok, építőipar, foci, média, izocukor, búzakeményítő, mangalica, ásványvíz, és így tovább, és így tovább. De vajon hogy néz ki a mindennapokban egy ilyen konglomerátum irányítása? Ki halmozza fel, vezeti és ki koordinálja össze ezeket a cégeket?
Több mint hatvan klíma cseréjére szerződött néhány hete a Magyar Nemzeti Bank és a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft a közbeszerzési értesítő szerint. A cégnek az MNB központi és Krisztina körúti épületében kell elvégeznie a munkát, amelyért bruttó 2,61 millió forintot kapnak.
A ‘Kalandozzunk kerékpárral a Zagyva folyó mentén’ fantázianevű EU-s projekt jó eséllyel törhet a 2007-2014-es EU-s fejlesztési ciklus legértelemtelenebb magyarországi beruházása címre. A Zagyva ártérben lévő híd felesleges cikk-cakkokat ír le, a kalandpark le van zárva és kong az ürességtől, a kerékpárutat egy év után feltörte a nád. A projekttel a Mészáros Lőrinchez közeli Duna Aszfalt jutott EU-s pénzekhez.