language

Intézmények:

Batthyány Lajos Alapítvány highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:
Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) highlight_off

Batthyány Lajos Alapítvány

A Batthyány Lajos Alapítvány 1991. szeptember 26-án alakult meg, Antall József, a rendszerváltás utáni első demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnök kezdeményezésére. Az alapítvány a nemzeti érdekek és értékek védelmére jött létre.

A BLA közel 8 milliárd forintnyi támogatást kapott a központi költségvetésből 2018 és 2020 között, melynek többségét kormányközeli szervezeteknek továbbította. 

2021 tavaszától a BLA közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként működik (KEKVA). Ez a közvagyon kiszervezését, magánvagyonná alakítását teszi lehetővé: az állam az alapítványoknak feladatellátásukhoz közpénzt szolgáltat, amivel azok szabadon gazdálkodhatnak. 

Bár az alapítvány a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat nem teszi közzé, az bizonyos, hogy a támogatások jelentős részét olyan látszólag civil, nonprofit szervezeteknek osztja tovább, amelyek valójában kormánypárti kötődésűek. A BLA támogatásairól itt írtunk bővebben.

Kuratóriumi elnöke: Dr. Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

A kuratóriumi tagok listája elérhető az alapítvány honlapján.

Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (röviden KESMA) 2018-ban alapított magyar alapítvány. A szervezet pénzügyi számláját az MKB Bank Zrt. vezeti. Az alapítvány létrehozását a maradék, erősen szűkített terű sajtó azzal bírálja, hogy ezzel még tovább nő az állami költségvetési, illetve adópénzen fenntartott „fideszes médiabirodalom”, tehát nemcsak tömegtájékoztatási, de gazdasági monopólium birtokló Orbán-kormány propagandacéljaira. Ezzel együtt az alapítvány élére Fidesz-közeli személyek kerültek azért is, mert csak és kizárólag már addig is fideszes kötődésű médium vált a részévé, nem véletlen, hogy a kormány az alapítvány médiatulajdon-koncentrációját „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette. A kuratórium elnöke 2019-ig Varga István, lemondását követően Szánthó Miklós, 2022-től pedig Liszkay Gábor.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Csak fizetésekre 777 milliót költött tavaly az Alapjogokért Központot működtető cég

Ha csak az alkalmazottakra ment volna el a pénz, a 37 dolgozó fejenként és átlagosan annyit keresett volna, mint egy államtitkár: havi bruttó 1,75 milliót. A például megbízási díjakat is tartalmazó személyi juttatásokra egyre többet költenek az Alapjogokért Központnál: tavaly már a kiadások 65 százalékát ez vitte el. De van is miből, hiszen évente milliárdokhoz jutnak állami pénzből.

Aranyifjak, strómanok

Bár hivatalosan a szerencséjüknek semmi köze az MNB-hez és a Matolcsy családhoz fűződő kapcsolataiknak, a Matolcsy Ádám barátaiként emlegetett fiatal vállalkozók valahogy mégsem tudnak elszakadni a jegybanktól. A bonyolult cégügyek végén az egykori MNB-alapítványi pénzek is feltűnnek.

Közpénzből éheznek az elismerésre: így vándorolnak a milliárdok a kormány kedvenc szakértőihez

Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propagandarendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetőknek a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán.
Találatok: [3]  Oldalak:   1