K-Monitor Adatbázis

2013 elején született meg a kormányhatározat, mely szerint az e-útdíj kiépítése felmentést kap a normál közbeszerzési eljárás alól. A határozat értelmében a rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére továbbra is megmaradt a közbeszerzési kötelezettség, az eljárást viszont titkosították. Így tehát a 42 milliárd forintos közbeszerzés lezárultával nem lett nyilvános, hogy a kormány kiket hívott meg a pályázatra, kikkel tárgyalt, illetve pontosan mit tartalmaz a győztes céggel megkötött szerződés. A minősített közbeszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokat egy 2011-es kormányrendelet szabályozza – ennek megfelelően a közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, melyek esetében a kormány rendeletében megállapította, az eljárás nyilvánossága olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével.

A szabályozás előzménye, hogy 2012 szeptemberében az Állami Autópálya Kezelő Zrt. közbeszerzést írt ki az új, teherforgalmat érintő. megtett úttal arányos (másképpen fogalmazva használatarányos) útdíj rendszerének kiépítésére. A nyolc pályázó közül nettó 34,89 milliárdos ajánlattal a Getronics lett a győztes, a cég azonban 2013 januárjában piaci nyomásgyakorlásra, zsarolási kísérletre hivatkozva visszalépett. A Getronicson kívül a többi pályázó nem vállalta volna 50 milliárdnál olcsóbban a munkát, ezért nem hirdettek ki második helyezettet a tenderen, így nem volt, aki a helyére lépjen. "Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő.” - fogalmazott Orbán Viktor a meghiúsult közbeszerzés után. A visszalépés miatt kérdésessé vált, hogy az új e-útdíj rendszer a terv szerint, 2013 júliusától üzemelni kezdjen, emellett veszélyeztette azt a 75 milliárd forintot, amellyel a kormány a költségvetésben számolt az év második felében útdíjból befolyó bevétel kapcsán. A kormányfő ezért január végén be is jelentette: az állam saját hatáskörben valósítja meg az útdíjszedési rendszert – az ezután meghozott kormányrendeletnek megfelelően titkosított és könnyített eljárás keretei között. 

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (röviden KESMA) 2018-ban alapított magyar alapítvány. A szervezet pénzügyi számláját az MKB Bank Zrt. vezeti. Az alapítvány létrehozását a maradék, erősen szűkített terű sajtó azzal bírálja, hogy ezzel még tovább nő az állami költségvetési, illetve adópénzen fenntartott „fideszes médiabirodalom”, tehát nemcsak tömegtájékoztatási, de gazdasági monopólium birtokló Orbán-kormány propagandacéljaira. Ezzel együtt az alapítvány élére Fidesz-közeli személyek kerültek azért is, mert csak és kizárólag már addig is fideszes kötődésű médium vált a részévé, nem véletlen, hogy a kormány az alapítvány médiatulajdon-koncentrációját „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette. A kuratórium elnöke 2019-ig Varga István, lemondását követően Szánthó Miklós, 2022-től pedig Liszkay Gábor.