K-Monitor Adatbázis

A leleplező levél névtelen írója ellen indult hajtóvadászat, ahelyett, hogy a vádak valódiságát tisztáznák a megyei katasztrófavédelem vezetői.

Az adóhivatal közzétette annak a vizsgálatnak az anyagát, amelyet egy hétvége alatt végzett azután, hogy a volt revizor előállt híres zöld dossziéjával. Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a NAV Horváth egyetlen megállapítását sem találta megalapozottnak, őt magát pedig jogosulatlan adatlekéréssel is gyanúsítja.

Korábban az elvtársaktól a polgártársakig követtük nyomon a magyarországi politikai és gazdasági elit vadászatait. Mindkét csoportra jellemző, hogy tagjai térítésmentes vadászatok vendéglistáin szerepelnek - de milyenek is ezek a "csapatépítő tréningek", és van-e alapja a közvagyon károsítására vonatkozó, újra és újra felmerülő vádaknak?

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) honlapján hosszú időn keresztül elérhetők voltak még nyilvánosságra nem hozott szabadalmi bejelentések. Az erre a figyelmet felhívó Pintz György ellen azóta fegyelmi eljárásat folytatnak és feljelentették, az ombudsman friss jelentése viszont neki ad igazat. Az SZTNH szerint egyéni érdekeket szolgáló rosszhiszemű lejárató kampány folyik a Hivatal ellen; a szövevényes ügynek nincsenek igazi felelősei.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összegezte a Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert szerintük sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jelentős nehézségekbe ütköztek – húzták alá.

A szervezeten belüli visszaélések bejelentésének (whistleblowing) kereteit szabályozó törvény év eleji hatálybalépésével kikerültek a „szürke zónából” a már korábban kialakított vállalati bejelentési rendszerek és az újakra vonatkozóan is egyértelműbb a szabályozás – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából.

A két képviselő, Schiffer András és Ángyán József alkotmányjogi panaszt terjeszt elő az Alkotmánybíróságon. Annak szeretnék elejét venni, hogy akár a jelenlegi, akár az új parlamenti többség a jövőben hasonló módon csorbítsa a kormányzati ellenőrzés szerepét a parlament munkájában.

Horváth András ügye kapcsán tettünk fel kérdéseket a volt alkalmazottját jogosulatlan adatkezeléssel, illetve összeesküvés-elméletek gyártásával vádoló adóhatóságnak. Egyes kérdéseinkre a NAV hosszan, másokra kurtán, néhol érdemileg, máshol pedig kitérően felelt. De összességében nemigen tisztult a kép.

A főügyészség szerint nem azokkal a bűncselekményekkel gyanúsítható Horváth András, mint amikért a NAV feljelentette. Szerintük az információs rendszer megsértésének a gyanúja áll meg, ez két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.