Találatok: [8] Oldalak: 1
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.
Sem az állami energiavállalat, sem az Energiaügyi Minisztérium nem válaszol arra a kérdésünkre, miért állították 2021-ben, hogy a 2024-től esedékes elszámolási változás a kész rendszereket nem érinti. Közben a kormány úgy tesz, mintha meghátrálna és egyeztetne saját magával.
Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.
„Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztus 9-én, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” A hírt a magyar sajtó nagy része, jobb- és baloldalon is, nagyjából szó szerint, hasonló címmel átvette. Az augusztus 9-én elfogadott kormányrendelet azonban egyrészt nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. Másrészt az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.
Van orosz gáz, mégis megváltozott a hazai hatósági ár, azaz a rezsicsökkentés. A kormány az elmúlt 12 évben nem szívesen beszélt arról, mennyibe is került a hazai árszabályozás. Az MVM honlapján elérhető képletek alapján azt számoltuk ki, mennyibe kerül az energia, ha a vállalkozók kapják tényleges piaci áron, és mennyi lehet a kiesés a lakossági rezsicsökkentéssel.
„A döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” – ezzel utasította el közadatigénylésünket a Magyar Posta Zrt., amikor arra kértük az állami céget: árulja el, mennyibe került a lakat alá került posták rezsiköltsége. A válasz miatt közérdekű adatpert indítunk. A cég 2021-es beszámolója szerint 3,8 milliárd forint volt a teljes közüzemi kiadása.
Tavaly szeptember 27-én jelentette be a magyar kormány, hogy aláírták a Gazprommal az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződést, ami 15 évre szól. Idén nyáron plusz 700 millió köbméter gáz beszerzéséről állapodtak meg az orosz állami céggel. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit fizet a magyar állam az orosz földgázért, csak azt mondogatták, hogy olcsó, pedig egyáltalán nem az. Közadatigénylésben kértük ki az elmúlt másfél évben kötött gázvásárlási szerződéseket, de ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adták ki őket, ezért a bíróságra megyünk értük.
A Tungsram Operations Kft.-től 2021 májusában megrendelt tanulmány azt vizsgálja, hol és milyen feltételekkel lehetne nukleáris fűtőelemgyárat létrehozni Magyarországon. A Miniszterelnökség és a Tungsram között létrejött, és az Átlátszóhoz eljutott szerződés szerint a tanulmánynak 2021 júniusában el kellett készülnie. A Miniszterelnökség köteles lett volna odaadni a közpénzből készíttetett dokumentumot, hiszen a jogszabályok értelmében az közérdekűnek minősül. De nem így tett, ezért bepereltük, mert nagyon szeretnénk megismerni a tanulmány következtetéseit.
Találatok: [8] Oldalak: 1
