K-Monitor Adatbázis

2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.

Az Elios-ügy mellett egy olyan határon átnyúló kutatás-fejlesztési projekt is fennakadt az uniós vizsgálóbiztosok rostáján, amelyben magyarok lehetnek a csalók. Infografikán mutatjuk be a 2017-es OLAF-jelentés legfontosabb megállapításait.

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Hétfőn és kedden is téma volt az Országgyűlésben az Elios és Tiborcz István ügye. Egészen konkrét kérdéseket kaptak a kormánypárti politikusok, de az érdemi válaszok elmaradtak.

Ma reggel "fény derült" az Elios-botrány újabb részletére, tudniillik arra, hogy a kormány közel egymilliárd forint állami pénzt öntött Tiborczék lámpabizniszébe, átvállalva így bizonyos önkormányzatok önrészét.

Az Elios egyik igazgatója is ott volt a pályázati kiírás társszerzői között, az árak kiszámításához használt három, egymástól elvileg független ajánlatban pedig pont ugyanazt a számítási hibát követték el - áll a Kalocsáról kiszivárgott jelentésben.