K-Monitor Adatbázis

Nyoma sem maradt a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság április 1-je óta egyszerűsített végelszámolás alatt állt, november 3-án pedig végleg törölték, így megszűnt létezni. A Sistrade tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd volt, aki Tiborcz István régi üzlettársa, egy iskolába járt vele, 2011-től pedig közös vállalkozást vittek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven.

Hamarosan nyoma sem maradhat a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság ugyanis április 1-jén a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. Így a cég mintegy bő két hete már egyszerűsített végelszámolás alatt van. A Sistrade Kft. - amellyel szemben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében konkrét vádiratot fogalmazott meg - korábban 62 településen üzemeltette a közvilágítási rendszert, de az Elios-botrány óta ez a szám folyamatosan csökkent. Tavaly márciusban már csak Pécs, Gyula, Zalaegerszeg, Tatabánya és Csépa nevű településen világított tovább a Sistrade, amelynek tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd. Augusztusra már csak Pécs maradt, ami hazai pálya, mert ez a cég székhelye.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

A váci önkormányzat 2013-ban kapott 421,9 millió forint európai uniós támogatást a város közvilágításának korszerűsítéséhez, aminek a kivitelezését az Elios végezte. Az OLAF számos gyanús körülményt talált a projektben, az önkormányzat pedig arra számított, hogy a lámpacsere után jelentősen csökkeni fognak a karbantartási költségek. Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselője azonban nemrég kikérte a pontos adatokat, és kiderült, hogy az Elios-lámpák felszerelése után semennyivel nem lett olcsóbb a karbantartás.

Az MTI pontban este kilenckor adta ki a hírt, amely szerint bűncselekmény hiányában megszüntették 2015-ig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást, annak ellenére, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a cég által elnyert 35 közvilágítási pályázat mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket, 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki, hogy a cég nyerjen.

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Adatigénylésünkre Miskolc és Tamási is kiadta az EU csalás elleni ügynökségétől Elios-ügyben kapott levelet a közvilágítási projektek vizsgálata során feltárt visszásságokról. Kecskemét és Keszthely a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot, Cegléd pedig megkérdezi az OLAF-ot.

Negyven napja hiába kérte Szekszárd fideszes vezetésétől, hogy adják ki az önkormányzat adatait a Tiborcz István cégével kötött lámpaüzletről. Mezei László, az MSZP szekszárdi képviselője végül több, emelt hangú szócsata árán kényszerítette ki Ács Rezső polgármester válaszát az Elios-os megrendeléssel kapcsolatban.

Az Elios magyarországi sikerei lehetővé tették, hogy a nemzetközi piacon is terjeszkedjen, az itthoni – csalás gyanújával terhelt – győzelmeknek köszönhetően volt elég referenciája. Úgy alakult, hogy az egykori Tiborcz-vállalkozás Szlovákiában olyan céggel alapított leányvállalatot, amely idehaza korábban (látszólag) a versenytársa volt, az OLAF-jelentés is több helyen említi. Arról a cégről van szó, amely a felcsúti közvilágítást felújította, és az uniós csalás elleni hivatal vizsgálatának kezdete után a magyarországi közbeszerzéseken is mind sikeresebb volt. Első cikkünk az Elios nemzetközi útjáról a szlovákiai terjeszkedésről szól.