K-Monitor Adatbázis

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Magához tért az Elios, és a köré szerveződött holdudvar ugyancsak szépen gyarapszik. Horváth Dezső SMHV Kft.-je az OLAF-vizsgálat óta majd megduplázta az árbevételét.

Magához tért az Elios, és a köré szerveződött holdudvar ugyancsak szépen gyarapszik. Horváth Dezső SMHV Kft.-je az OLAF-vizsgálat óta majd megduplázta az árbevételét.

A szerb törvények szerinti közérdekű adatigényléssel fordulnak helyi politikusok a vajdasági Ada polgármesteri hivatalához, hogy megtudják, valójában spóroltak-e és pontosan mennyit a Tiborcz kapcsán elhíresült Elios LED-lámpáin, vannak ugyanis fenntartásaik. A fogyasztói panaszok Szerbiában hasonlóak, mint Magyarországon: sötétebb van, mint volt, különösen a járdákon. A beruházás pedig, ha ez egyáltalán lehetséges, még átláthatatlanabb: itt nem kukacoskodik az OLAF.

Titkolózik az Elios-szal kötött szerződésekkel kapcsolatban a kecskeméti önkormányzat, ezért megmutatjuk, hogy mit írt a projektről az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala a jelentésében.

Tiborcz István egykori cégével kapcsolatban jelenleg az OLAF-vizsgálat által érintett közvilágítási ügyek vannak napirenden, de akadt olyan közbeszerzése is, amit nem vizsgált az Európai Csalás Elleni Hivatal. Ennek egyszerű oka van: nem EU-s pénzből történt a beruházás. Ugyanakkor a pécsi LED-es közvilágítás kiépítésének a tendere kapcsán találtunk több olyan tényezőt is, amilyet az OLAF kifogásolt az Elios által más nagyvárosokban nyert közbeszerzéseknél.

Attól az embertől kértek független árajánlatot Zalaegerszegen a közvilágítás felújításakor, akinek egyik cége később az Elios beszállítója lett. Az akkori polgármester, Gyutai Csaba azóta hűtlen kezelési ügybe keveredett, ennek ellenére ő felügyeli a 40 milliárd forintos uniós támogatáshoz jutó kastélyfelújítási programot.

Hét céget és ennél is több magánszemélyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF a birtokunkba került jelentésében. Ennyi résztvevő bőven elég a bűnszövetséghez vagy a bűnszervezethez, de persze csak akkor, ha a Polt Péter vezette ügyészség vizsgálata talál bizonyítékot bűncselekményre. Az uniós szervezet mindenesetre költségvetési csalás gyanújával adta át a dokumentumokat a magyar hatóságoknak és javasolta a szervezett bűncselekmény nyomainak vizsgálatát is. Bemutatjuk az ügy eddig kevésbé ismert szereplőit is.