K-Monitor Adatbázis

Pályáztatás nélkül, öt évre szóló szerződéssel a térséghez régóta kötődő Lévai Anikó sógorának húgát nevezte ki frissen alapított kft.-je élére a fideszes vezetésű sátoraljaújhelyi önkormányzat.

Ez az összeg viszont szinte semmi az eddigi, 27 milliárd forintos költségvetési támogatáshoz képest.

Ismerős arcok kapták az állami szerencsejáték-cég szponzorkeretének javát, és most nem a NER-kedvenc zenekarra kell gondolni, hanem olyan visszatérő kedvezményezettekre, mint Orbán Viktor polgári körös alapítványa vagy Havasi Balázs.

280 millió forintot kaptak Sarka Kata férjének, Bessenyei Istvánnak a cégei.

A Szerencsejáték jótékonyságra szánt milliárdjainak legnagyobb része a Fidesz mellett aktívan kiálló szervezetekhez, hírességek cégeihez került.

Az állami szerencsejáték-pénzből sok régi ismerősnek jutott: a Nobilis-család vitorláspartnerének cége 210 milliót, az ATV volt igazgatósági tagjának vállalkozása 100 milliót kapott. De jutott a pénzből az Ismerős Arcok basszusgitárosának, egy balatonkenesei jachtklubnak, horgászegyesületnek, repülős alapítványnak és két magántőkealap-érdekeltségű cégnek is.

Egy, a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány újabb vagyonelemmel gazdagodik: a Forum Hungaricum Nonprofit Kft.-vel.

Eddig úgy lehetett tudni, hogy a Petőfi Irodalmi Ügynökség nem kapja meg korábban ígért állami támogatást, de akárhogy is, jelentős ingatlanfejlesztésre alapított leánycégeket.

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

A vadászati kiállításra hat állatszobrot rendeltek meg Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász műhelyéből. A kiállítást szervező cég a múltkori adatigénylésünk alkalmával azt állította, hogy csak három alkotás (bőgő szarvasbika, vizsla, nyúl) árát ismeri, arról fogalma sincs, hogy a többi mennyibe került. Az állami cég azonban nem bontotta ki a valóság minden részletét, ugyanis a kiállítás hivatalos honlapján megtaláltuk a hiányzó szobrok árát egy dokumentumban. Kiderült, hogy a csodaszarvasra és a vadkanra összesen 30 millió forintot kapott a Magyar Természettudományi Múzeum, egy L. Simon Lászlóhoz köthető alapítvány pedig a medve szobor elkészítésére 18 millió forintot. Hónapokba telt, de végre kiderült tehát, hogy a hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek.