K-Monitor Adatbázis

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

2,5 milliárd forint irányáron hirdeti a Magyar Indokína Társaság felszámolója az Andrássy úti Rausch-villát. Az MSZP-közeli egykori karrierdiplomatából Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó támogatottjává vált Zelnik István cége itt működtette a Délkelet-ázsiai magángyűjteményéből álló múzeumot, amit már régóta gyanakodva figyelt úgy a régész szakma, mint a szaksajtó.

Hónapok óta dúl a bírósági tárgyalásokon és sajtótájékoztatókon vívott harc a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa és Pécs városa között. Aki magáénak tudja a porcelángyárat, arra milliárdos műemlék-felújítási beruházások várhatnak, a kérdés csak az, sikerül-e az önkormányzatnak kiebrudalni a mostani tulajdonost a felszámolás alatt lévő cégből, hogy bejátszhassa a Zsolnayba a kiszemelt újabb befektetőt, vagy Bachar Najarit megmenti a magyar jogállam.

A bejelentés azért is érdekes, mert korábban névtelen feljelentés érkezett a Fővárosi Főügyészséghez: a feljelentő a 3,1 millió forintos vételárat irreálisan alacsonynak tartotta, s ez szerinte megalapozza a bűncselekmény gyanúját.

Az ország egyik legnagyobb építőipari cége csődközelben evickélt, de ennek ellenére egymilliárd forintot fordított egy műgyűjtemény megvásárlására. A gyűjtemény valós értéke legfeljebb a tizede lehet, a pénz egy olyan Kft-hez került, amit tulajdonosai eladtak egy off shore cégnek, majd felszámolták.