K-Monitor Adatbázis

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.

A Magyar Krónika első száma éppen két éve, 2014 pünkösdjén jelent meg, azóta havonta 10 ezer példányban csak a jóról írnak. Igaz, könnyű nekik: tavaly 30 millió forintot kaptak a Matolcsy-féle jegybanktól. Miközben az összes szépirodalmi lapra idén 144 millió jutott.

Továbbra is mérsékelt az érdeklődés a Magyar Krónika iránt: az újságból havonta 10 ezer példányt nyomnak, de csak nagyjából kétezer fizető olvasója van. A lap több millió forint értékben kap állami hirdetéseket, a Magyar Nemzeti Bank például 4,8 millióért jelentetett meg cikkeket, de a Magyar Posta is hozzájárult az újság megjelenéséhez. A főszerkesztő adományozókat keres, támogatás nélkül ugyanis nem maradhat fenn a lap.

A Magyar Közlöny legfrissebb számában olvassuk, hogy a „tudatos nemzeti közjogi gondolkodás és a magyar kulturális értékek megőrzése és fejlesztése ügyével összefüggő feladatok finanszírozására” 300 millió forintot szán a kormány. A pénz az Igazságügyi Minisztériumon keresztül jut el a miniszterelnöki megbízotthoz, Kerényi Imréhez.

Orbán Viktor kulturális megbízottja, Kerényi Imre népszórakoztató projektjeire eddig másfél milliárd forint közpénzt adott a kormány. Lett ebből például Nemzeti Könyvtár, amelynek egyik megjelenés előtt álló Rejtő Jenő-kötetéhez, úgy tudjuk, maga a miniszterelnök ír bevezetőt. Lett és lesz még sok más is. Összeszedtük, hogy mi minden, és mennyiért.

A Nemzeti Könyvtár első 14 kötetére szánt összeg 200 millióval több, mint amibe normál piaci körülmények között kerülne. Az állam másfélszer annyit szán a Kerényi-könyvtárra, mint a teljes magyar könyvkiadásra.