K-Monitor Adatbázis

A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.

Megbízatásuk idejére bizalmi vagyonkezelésbe kellene adniuk a minisztereknek a nyilvános részvénytársaságokban, valamint a kis- és középvállalkozásokban meglévő részesedésüket – legalábbis a kormánynak ez a szándéka azzal a 2022-ben hozott nem nyilvános határozattal, amelynek tartalmát az rtl.hu megismerte. Az érintettek egyelőre titkolóznak: közérdekű adatigénylésünkre egyik minisztérium sem árulta el, hogy a vezetője milyen céges érdekeltséget tett bizalmi vagyonkezelőbe. Orbán Viktor sajtófőnöke azt közölte, hogy a miniszterelnöknek nincs semmilyen vállalati érdekeltsége, így neki „nincs teendője”.

Bár a kabinet féltve őrzi az addig Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami felvásárlásának titkait, a Kúria az ügyben hozott hatodik döntésként ezúttal végleg helyt adott Tóth Bertalan adatigénylésének.

A Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami, vagyis közpénzből történő felvásárlásának dokumentumairól van szó. Négyéves jogi hercehurca ért véget a Kúria döntésével, amely az ügyben a hatodik, és amely végleg helyt adott az MSZP-s Tóth Bertalan adatigénylésének.

Az MSZP frakcióvezetője legvégső jogorvoslati lehetőségként fordult a Kúriához az ügyben, így született meg a döntés, amely szerint a minisztérium semmit nem takarhat ki a politikus által kikért 2019-2020-as határozatokból.

Az Orbán-kormány energiaügyi miniszterének is Cipruson volt egy cége abban az időben, amikor az épp ellenzékben lévő Fidesz keményen támadott másokat az ilyen üzleteik miatt.

Az Orbán-kormány energiaügyi miniszterének Cipruson volt egy cége abban az időben, amikor a Fidesz keményen támadott másokat az ilyen üzleteik miatt. A Direkt36 hozzájutott ennek a több százmillió forintot megmozgató ügyletnek az irataihoz egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként.

Az első félévben a költségvetésben szereplő 72 úgynevezett kiadási előirányzat összesen 20 686,8 milliárd forintot költött el. Ezek között a kiadási előirányzatok között szerepelnek a minisztériumok, az országgyűlés és az elnöki hivatal, a független állami szervek, mint a számvevőszék, a bíróságok, ügyészségek, de például az állami vagyon kezelésével kapcsolatos kiadások, a helyi önkormányzatok támogatása vagy az egészségügyi és nyugdíjalap kiadásai is megjelennek benne. Ezek a költségvetési törvény értelmében összesen 42 813,28 milliárd forintot költhetnének el ebben az évben, vagyis félévkor a kiadások összességében 48,3 százalékon álltak. De ezen belül nem meglepő módon hatalmas szórások vannak.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kereste 2022-ben a legtöbbet a miniszterek és kormánytagok közül – derült ki a kormany.hu-ra feltöltött adatlapokból, amelyet Szalay-Bobrovniczky esetében ráadásul jól el is rejtettek a tavalyi dokumentumok közé.

Az elsőfokú bíróság a héten, megismételt eljárásában is úgy ítélte meg, hogy az MVM tulajdonosi jogait gyakorló miniszternek – jelen esetben az energiaügyi tárcát vezető Lantos Csabának – Tóth Bertalan megkeresésére 15 napon belül kitakarás nélkül ki kell adnia az állami energiacsoporttal kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi határozatokat – tudtuk meg az MSZP frakcióvezetőjétől.