K-Monitor Adatbázis

Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az EU-val folyó vita részeként felállított Integritás Hatóság, ahol beismerték: nincs esély az elkorrumpált összegek visszaszerzésére. A szervezet megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert, de a kormány eddig nem reagált a tavaly év végén publikált javaslatcsomagra.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Nem kell megszegni a törvényt, sokkal egyszerűbb átírni – ez az egyik központi tétel, amikor az elmúlt közel 12 év immár önjáróvá vált korrupciós rendszerét figyeljük. Már a kiszervezés és a bebetonozás zajlik, hogy a Fidesznek egy választási vereség se okozzon problémát.

Az uniós átlagnál tízszer nagyobb bírságot kapott Magyarország az EU-s támogatások 2015 és 2019 közötti szabálytalan költése miatt, derül ki az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) jelentéséből. A szervezet a strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találta nálunk problémásnak, míg az Európai Unió többi tagállamánál ez átlagosan 0,36 százalék. A Legfőbb Ügyészség a jelentésre reagálva közölte, hogy a magyar hatóság egyre hatékonyabban ellenőrzi a csalás-gyanús ügyeket, amikből egyre kevesebb van. Mások szerint viszont Magyarországon “szelektíven” zajlik az ellenőrzés, s nem terjed ki a kormány köreit is érintő pénzlenyúlásokra, és az OLAF által felderített eseteknek a többszöröse lehet Magyarországon a szabálytalanságok száma az uniós támogatású projekteknél. Ráadásul a legnagyobb ügyeknél – mint például a 4-es metró, az Elios-ügy vagy a Microsoft esete – nem kerül sor vádemelésre.

Ahogy arról már korábban hírt adtunk, a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ezzel összefüggésben ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg eljárást folytat, amelynek adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, részben európai uniós finanszírozású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el.

Mind a jogász szakma, mind a politikai szereplők és a közvélemény is meglepődött, hogy a Simonka György fideszes országgyűlési képviselővel szemben megfogalmazódott súlyos gyanúsítás ellenére – bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények – egyetlen percre sem vették őrizetbe.

Nincs válasza a vádhatóságnak arra, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és mentelmi jogától megfosztott Simonka Györgyöt miért nem vették még őrizetbe és miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését. Pedig a Narancs.hu ezt kérdezte.

Nem érti, miért mondják az Európai Parlament részéről, hogy nincs valódi nyomozás az Elios-ügyben, hiszen van valódi nyomozás, ez derül ki Polt Péter Ingeborg Grässlének írt válaszleveléből.

Polt Péter megpróbálja letromfolni az OLAF vezetőjét, és azt bizonygatja, hogy itt komoly nyomozás folyik Elios-ügyben. Az élet és a posta azonban rácáfol erre.