K-Monitor Adatbázis

Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.

Lázár János győzelmi jelentésbe csomagolva ismerte el, hogy csúszik a geszti Tisza-kastély felújítása, de az sem egyértelmű, hogy mire fogják használni, ha elkészül.

Idén is nagy megbízások révén hasít a WHB Csoport.

Megállt a pilisvörösvári tanuszoda építése, így nagyon úgy tűnik, hogy a beruházás korábban már módosított befejezési határidejét sem fogják tudni tartani. A kormány uszodaépítési programját a veszélyhelyzet alatt drasztikusan megemelkedett építési költségek akasztották meg. A kivitelező cég telefonszámán azt az információt kaptuk decemberben, hogy leálltak a munkálatok. Szerintük az sem baj, hogy a faszerkezet fedetlenül áll, mert „le van kezelve”. A kormány bruttó 176 millió forint plusztámogatást biztosít, hogy ne maradjon csontváz a tanuszoda épülete. Azonban kérdéses, hogy elég lesz-e a befejezéshez a pénz, és hogy mikor tudják végre átadni a létesítményt.

Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett.

A legnagyobb csarnokok éppen jövő tavaszig készülnek el, illetve lépnek végső megvalósítási szakaszba. Közülük három a 2022 elején sorra kerülő férfi kézilabda Eb helyszínein van: Budapesten a mintegy 100 milliárd forintért épülő népligeti, Szegeden a 36 milliárd forintba kerülő új központ és Tatabányán a 18,5 milliárd forintos multifunkciós létesítmény. Természetesen a kormánnyal ritkán vitatkozó cégek kivitelezésében: a Népligetben a Market Zrt., Szegeden a West Hungária Bau, Tatabányán a Mészáros Lőrinc gyermekeinek kezében lévő Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. párosa a fővállalkozó.

Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép. A dolog pikantériája, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló telkeket D. Kovács Róbert kőbányai fideszes polgármester ingyen adta át az államnak – a koronavírus első hulláma miatti vészhelyzet utolsó napját kihasználva egymaga döntött erről a képviselőtestület helyett.

Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban 3 év alatt közel tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsoló beruházásokból pedig eddig főként kormányközeli vállalkozások profitáltak.

A Fejér-B.Á.L Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt végzi el a munkát, miközben azt sem tudni, hogy a Budapesti Atlétikai Aréna valóban megépülhet-e, hiszen többek között a főváros új vezetése is ellenzi. Az épületbontások mintegy 4 milliárd forintos költsége mellett lapinformációk szerint a tervek elkészítése 4,7 milliárdba került, a kormány pedig az atlétikai világbajnokság megrendezésére 31,5 milliárdot különített el. Eddig ezek a költségek ismertek, de az, hogy a sportlétesítmény megépítése mennyibe kerülhet majd, még nem.

Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.