K-Monitor Adatbázis

A Balatonvilágos Balatonaliga településrészén található Kádár-villa a szocializmus évtizedeiben a politikai elithez tartozott, csupán a rendszerváltást követően vált bejárhatóvá a 47 hektárnyi terület. A korábbi pártüdülőt és a hozzá tartozó területeket az állam 2004-ben kezdte árulni, 2007-ben az akkor izraeli kézben lévő Pro-Mot Kft. vásárolta meg, de nem kezdett nagyberuházásba. 2018-ban az akkor Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Appeninn Nyrt. felvásárolta a Pro-Mot Kft.-t. A cégbe később kisebbségi tulajdonosként Tiborcz István is beszállt, majd 2020-ban mindketten eladták az érdekeltségüket az Appeninnből. Tiborcz Jellinek Dánielnek adta el az Appenninben lévő üzletrészét. 2022 tavaszán a Pro-Mot Kft. ismét tulajdonost cserélt, az Appennin (BLT Kft.) 75%-os tulajdonrészét a BAYER Property Zrt. – a Tiborcz-körhöz tartozó Balázs Attila érdekeltsége – vásárolta meg. Ezzel egyidejűleg a társaság kisebbségi tulajdonosa (a Szivek Norberthez, az MNV korábbi vezetőjéhez kapcsolható Lexan Aliga Kft.) is megállapodást kötött saját részesedése értékesítéséről. 

Az Aligaliget néven futó beruházás tervei alapján részben állami támogatásból kikötőt fejlesztenének és szállodát építenének a régi pártüdülő területén. A kormány 2020 nyarán a projektet 25 más balatoni projekttel együtt nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította, ezáltal megkönnyítve az ingatlanfejlesztés engedélyeztetését, mivel a cégnek így lehetősége van megkerülni a helyi építési szabályzatot és semmissé tenni az önkormányzattal korábban kötött településrendezési szerződést. A tervek alapján a partszakasz, a partra való lejutás és az addig nyilvános sétányok csak a komplexumért fizető vendégek számára lesznek elérhetőek. 2022 áprilisában a Somogy Megyei Kormányhivatal engedélyezte a Pro-Mot Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. számára, hogy a beruházást megkezdhessék. 

A tervek ellen helyi civilek tiltakoztak, az Aligai Fürdőegyesület és a Balatonvilágosi Önkormányzat pedig alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyet azonban az Alkotmánybíróság elutasított. Az év végi hivatali igazgatási szünetet kihasználva 2022 december 22-én vált elérhetővé a magaspartra tervezett öt társasház hivatalos terve, mely a civilek szerint komoly környezetkárosítással járna a területen. A valós véleményezésre már nem volt lehetőség, a terv megkapta az építési engedélyt, azonban az Aligai Fürdőegyesület azonnali jogvédelemért és az építkezés leállításáért bírósághoz fordult. 2023 februárjában fordulat állt be az ügyben, a Pécsi Törvényszék elrendelte a balatonaligai löszfalra tervezett 16-20 méter magas öt társasház építésének felfüggesztését. A bírósági végzés kimondta, hogy a magaspart megbontásának környezeti hatása minden egyéb körülménytől függetlenül megállapítható, közvetlenül érinti azt a közérdeket, amelyet a bíróságnak, mint védendő értéket figyelembe kellett vennie. 

2023 márciusában a bíróság elrendelte a Club Aliga parkjába tervezett új kikötő épület építési munkálatainak felfüggesztését a közérdek vizsgálata miatt, majd ugyanazon a napon a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a Somogy Megyei Kormányhivatal általi, a balatonaligai magaspart tetejére tervezett társasházak építésére kiadott engedélyt is. Az ítélet azt is kimondta, hogy a Club Aliga fejlesztése nem tekinthető nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak, mivel „nem állapítható meg, hogy a beruházás szállodafejlesztésre, illetve ahhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányulna”. A döntés értelmében többek között a szabad parti sétányt is biztosítania kell majd a lakosság számára. 2023 március közepén a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a Club Aligába tervezett kikötőépület építési engedélyét is és új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó Somogy Megyei Kormányhivatalt. A döntés értelmében tehát a Bayer Propertynek a továbbiakban nincs érvényes építési engedélye a területen.

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon. 

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt.

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.