K-Monitor Adatbázis

Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott a Pannonplast Rt. részvényeinek szabálytalan felvásárlásában, amelyet érthetetlen módon részben az Állami Autópálya-kezelő Rt. finnaszírozott. Közben a K&H belső ellenőrzése során is napvilágra került számos visszásság, többek között, hogy az Equities irreálisan magas hozamú befektetéseket ajánlott potencális ügyfeleinek.  Az ügyleteket a bank egyik igazgatója, Kulcsár Attila koordinálta. Az ügy kapcsán felmerült több állami vállalat, politikus és vezető üzletember neve is. 

A Pannonplast-ügy kirobbanása és Kulcsár Attila lelepleződése – ő a K&H Equities, a pénzintézet brókercégének teljhatalmú ura, és bár a bíróságon ez nem bizonyosodott be, többek szerint Rejtő E. Tibor vezérigazgató pártfogoltja volt – után elapadt a pénzcsap. Nem volt tovább mihez nyúlni, ha valamelyik vip ügyfél a pénzét követelte. A piramisjátékra hajazó rendszer napok alatt összeomlott, mindenki mosta a kezeit, és Kulcsárra mutogatott. A nyomozás többször félresiklott, és emiatt elhúzódott. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az ügy főnyomozóját, az azóta ügyvédként praktizáló Molnár Csabát koholt vádakkal bíróság elé állították, ahol évekkel később felmentették, de addigra rendőri karrierjét már végérvényesen tönkretették. Az első eljárásban született többéves börtönbüntetéseket és felmentéseket egyaránt tartalmazó ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, és évekkel a nyomozás kezdete után vita robbant ki az igazságszolgáltatás berkein belül, hogy amit Kulcsár és társai tettek, az valóban sikkasztás, vagy esetleg csalás. A megismételt eljárásban az ügy névadóját, Kulcsár Attilát hat év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítélőtábla 2017. április 20-ától tárgyalja az ügyet másodfokon. 

Kárösszeg: 2 000 000 000 (forrás: HVG)

Kapcsolódó cikkek:

A K&H története: Erős János, privatizáció

ÉS: A romlás virágai I. (99/22) (1999-6-4)
Ószabó Attila és Vajda Éva riportja a K&H-nál eltünt pénzekről, Erős Jánosról és privatizációról.

ÉS: A romlás virágai II. (99/23) (1999-6-11)
Ószabó Attila és Vajda Éva riportja az Erős János féle K&H-ról -2.rész.


A Kulcsár-ügy:

Magyar Narancs: A K&H brókergate: A politika csak felszín (2003-7-17)
Bogár Zsolt részletes írása a Kulcsár-ügy kirobbanásáról.

Heti Válasz: Seft a lelke mindennek (2003-7-18)
Bódis András összeállítása a K&H ügy kezdetén, hangsúly az MSZP-s összefonódásokon.

Bank és Tőzsde: K&H-botrány. Magánügye(tlene)k? (2003-7-31)
Rimaszombati Edit összefoglalója.

NOL: Kulcsár kulcsai - Fejezetek egy brókerház életéből - Ki tudja, mi folyik ott? (2003-8-2)
Hosszú cikk a Kulcsár Attiláról illetve a K&H-ról.

NOL: Brókerbotrány - személyek és cégek hálója Kulcsár Attila körül - "Érintettek" mindkét oldalon, gyanúsítások eszkalációja (2004-5-3)
Tamás Tibor összefoglalója a Kulcsár-ügy kapcsán emlegetett –jobb- és balodlali- személyek, cégek hálójáról.

Magyar Narancs: "Médiaesemény volt, semmi más" (Gulyás József (SZDSZ) a brókerbizottság eredménytelenségérõl) (2004-5-13)
Bundula István interjúja Gulyás Józseffel.

HVG: K-vonal - KULCSÁR HÁZI ŐRIZETBEN (2004-10-9)
Kerék Csaba szerepét elemzi Gyenis Ágnes

HVG: Mindenki gyanús - A KULCSÁR-ÜGY POLITIKAI SZÁLAI (2004-10-23)
Gyenis Ágnes ír a gyanúba keveredett politikusokról.

HVG: Töredékes vallomások - FEJLEMÉNYEK A KULCSÁR-ÜGYBEN (2005-2-26)
Gyenis Ágnes és Rádi Antónia összefoglalója a Kulcsár állítólagos MSZP-s kapcsolatairól.

Heti Válasz: Folytassa, Vádlott! (2007-5-17)
Bódis András összeállítása arról, hogy az érintettek közül ki hova került a bróker-botrány kirobbanása óta.

Hírextra: K&H: Korrupció és Haszonlesés - A nagy lopás VI. (2007-11-12)
Pór Sándor összefoglalója a Kulcsár-ügyről, a Hírextra "A nagy lopás" sorozatának keretében.

Hírextra: Kőbányai homályos IV. (2007-11-26)
Interjú Andó Sándorral, Kőnánya egykori polgármesterével, többek
között önkormányzati emberek és cégek érintettségéről a
Kulcsár-ügyben. Tálos Lőrinc írása.

Heti Válasz: Forró Tamás a "mágus" cinkosa volt? (2008-7-10)
A Heti Válasz kérdései és válaszai a Kulcsár-ügy kapcsán: A történet tematikus összefoglalása.

Index: Fehér gallér és feketeleves (2008-8-22)
Az elsőfokú ítélet előtt: Az Index összefoglalója a Kulcsár-ügyről.

Origo: Bilincsben vitték el az elítélt Kulcsárt (2008-8-28)
Az origo cikkei a brókerbotrányról.


Nyomozás-ügyészség-bíróság:

HVG: Külszíni megfejtés - Befejeződött a Kulcsár-nyomozás (2005-08-05)
Rádi Antónia beszámolója a Kulcsár- nyomozásról.

NOL: Miért szép? - Kulcsár Attila vallomása az interneten (2005-8-13)
Babarczy Eszter a Kulcsár ügy jelentőségéről.

NOL: Brókerügy: vádemelés 21 gyanúsított ellen (2005-8-25)
Fekete Gy. Attila összefoglalója a Népszabadságban.

HVG: A Kulcsár-jegyzőkönyvek
Kulcsár Attila kihallgatásán készült jegyzőkönyvek fénymásolata pdf-ben a hvg.hu-n.

Index: Rejtő kutyájaként emlegették Kulcsárt (2008-7-4)
Elhangzott a két éve zajló Kulcsár-perben pénteken a Fővárosi Bíróságon a vádbeszéd, első fele. A tanácsvezető bíró nem zárta ki, hogy újra megnyitják a bizonyítási eljárást.

NOL: Rejtő Jenő szelleme a tárgyalóteremben (2008-7-8)
A Kulcsár-ügy 24 vádlottjából 11-re letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész, s összesen 2,3 milliárd forintnyi vagyonelkobzást indítványozott. Bánfai Tamara írása.

Index: Kulcsárnak már csak négy évet kellene ülnie (2008-8-28)
A 24 vádlott ellen hozott ítéletet táblázatban foglalta össze az Index.

NOL: Még több sikkasztás - Új vádemelési javaslat Kulcsár Attila ellen (2009-1-16)
Négy és fél hónappal a jogerős ítélet után az NNI újabb vádemelési javaslatot tett Kulcsár Attila ellen.

NOL: Kulcsár-ügy: kezdik elölről? (2009-12-4)
A fellebbviteli főügyészség minden egyes vádlott tekintetében újratárgyaltatná a Kulcsár-ügyet.

MNO: Pár nappal élte csak túl jogerős felmentését Rejtő E. Tibor (2017-02-20)

Molnár Csaba-szál:

HVG: Szolgálati viszonyok - MOLNÁR ALEZREDES BÜNTETŐÜGYE (2004-1-24)
Gyenis Ágnes, Rádi Antónia összefoglalója az ügy kezdetén.

Magyar Narancs: Molnár Csaba főnyomozó ügye: Eszi, nem eszi (2004-2-5)
ORFK pénzmosás elleni osztály ex-főnökének ügyéről számol be Bogár Zsolt.

NOL: Másodszor is ártatlan - Ismét felmentette a bíróság Molnár Csabát (2006-7-13)
Fekete Gy. Attila ír a másodfokon született ítéletről.

NOL: Felmentették a brókerbotrány egykori főnyomozóját (2007-4-24)
A jogerős ítélet

168 Óra: Leszerelve (2007-5-3)
Buják Attila írása Molnár Csaba három és fél évéreől.

Index: Molnár Csaba ötödször is ártatlan (2009-3-12)
A Fővárosi Bíróság első fokon felmentette Molnár Csabát a hivatali visszaélés és az okirat-hamisítás vádja alól.

FigyelőNet: "Castingolja" a rendőrség a gyanúsítottakat (2010-01-21)
Interjú Molnár Csabával.

Britton-szál:

Heti Válasz: Bécsi kerengő (2005-5-12)
Bódis András írásai a Britton Kft. körüli kapcsolatrendszerről.

HVG: Fekete doboz - REJTÉLYES KARTONPACK-TULAJDONOSOK (2002-7-27)
Csabai Károly ismerteti a Britton és a Kartonpack Rt. szerepét a Mudura Sándor által épített nagyváradi pláza beruházásban. Ekkor még szó sincs Kulcsár-ügyről.


könyv:

Mong Attila és György Bence: Milliárdok mágusai. A brókerbotrány titkai. Watergate Könyvek. Vízkapu Kiadó, 2003. 263 oldal, 2480 Ft
(Várhegyi Éva recenziója az ÉS-ben)

Dr. Kende Péter: Nesze neked, igazság! /A Kulcsár-ügy. Hibiszkusz Könyvkiadó Kft. 2009. 336 oldal, 2900 Ft.


film:

Obersovszky Péter: Kulcsár & Haverok; dokumentum film (2005) gyártja a Media Lumina, forgalmazza az SPI International Magyarország. 80 perc.
(Fekete Gy. Attila recenziója a Népszabadságban)

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon. 

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt.

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.