Kikéri a nemzetgazdasági minisztériumtól és a győri önkormányzattól a Védegylet és a Tiszántúli Természetvédők Társulata az Audival, illetve a Volkswagennel kötött szerződéseket és egyedi adóelengedési vagy adókönnyítési rendelkezéseket. A zöldszervezetek az Audinak az egyes években pénzátutalások, adózási intézkedések, infrastrukturális és egyéb fejlesztések formájában nyújtott támogatások értékének nyilvánosságra hozatalát is kezdeményezik.
A közelmúltban lezárult az új vadászati törvény tervezetének társadalmi vitája, úgy tűnik azonban, hogy a jogalkotók leginkább a vadászokkal egyeztettek – ráadásul a két csoport között is jelentős az átfedés. Arra egyelőre nincs garancia, hogy a gazdálkodók és a természetvédelem érdekeinek sérülését mi fogja meggátolni a sajátos alkufolyamatban.
Folyamatosan romlik a környezetvédelem helyzete, az új alkotmányban hiába szerepelnek a jövő nemzedékeket érintő jogok, mindez írott malaszt maradt, a hatékony érdekképviselethez szükséges részletszabályokból semmit nem készítettek még el – mondta a hvg.hu-nak Fülöp Sándor ombudsman-helyettes, aki szerdán adta be lemondását Kövér László házelnöknek.
Milliárdokból épülhet meg Óbudán az a gát, ami a rendszerváltás óta az ártérre épített lakóparkokat, vendéglátóhelyeket védené – közpénzből. Az LMP képviselője szerint nem először bizonyosodhat be, hogy Magyarországon az állam megjutalmazza a jogsértő magatartást.
A klímaváltozás korrupciós kockázataira figyelmeztet a Transparency International legújabb jelentése, mely szerint évente 50 000 milliárd forintnyi befektetés áramlik ellenőrizetlen piacokon keresztül az éghajlatváltozás enyhítésére világszerte. A szervezet szerint gondot jelent a lobbierők megosztottsága is.
A köztársasági elnök Szentkirályszabadján elmondott éles hangú kritikájának egyik címzettje Dióssy László, az SZDSZ környezetvédelmi szakállamtitkára lehet. Dióssy 16 éven keresztül volt Veszprém polgármestere, és sokat tett a város mellé tervezett repülőtérért.
Az utolsó pillanatig lobbizott az ingatlanfejlesztők érdekében Suchman Tamás a Balaton-törvény módosításakor. A szigorúnak szánt jogszabályt több ponton felpuhító módosítást Sólyom László környezetvédelmi okokra hivatkozva dobta vissza, de a tét az utolsó part menti területek beépíthetősége.