2011-ben alapított, független oknyomozó online-újság, mely a közélet tisztaságáért és közpénzekkel történő gazdálkodás átláthatóságáért küzd. Kiadója az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft, melynek ügyvezetője Bodoky Tamás. Munkájukat közadakozásból finanszírozzák, magánszemélyektől várnak adományokat függetlenségük megtartása érdekében. Alapítványuk az ÁtlátszóNet alapítvány.
Bár a szerződésekben uniós forrást emlegettek, kiderült, nem volt uniós fedezet a projekten, a kormány mégis megcsináltatta a cégekkel a munka harmadát. A tender végén öt építőipari céggel kötöttek szerződést, 110 milliárd forintért. A vállalkozásokkal az alábbiak szerint szerződtek:
46,7 milliárd forint, 13,4 kilométer út Abony és a Tisza között – Colas, Swietelsky
32,5 milliárd forint, 2,3 kilométer út és egy Tisza-híd – Közgép, A-Híd
31,5 milliárd forint, 13,2 kilométer út a Tiszától Fegyvernekig – Strabag.
Az építkezések az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberében fejeződtek volna be, 2015 márciusban azonban leállították a munkákat. A Miniszterelnökség az építkezés leállítását és a kivitelezői szerződések felmondását az Európai Bizottság kifogásaival indokolta: egyebek mellett felmerült a kartellgyanú, az ügyben a GVH is vizsgálódott, de nem találtak semmi olyat, ami alapján megindíthatták volna a versenyfelügyeleti eljárást. Egy másik ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a Közgép és az A-Híd olyan alvállalkozókat is alkalmazott az M4-es autópályát érintő kivitelezési munkálatai során, amelyekről nem értesítette a tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t., ezzel megsértették a közbeszerzési törvényt.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Végül a projekt befejezésére 2016-ban az immár kegyvesztetté vált Közgép egy olasz céggel 25 milliárddal kedvezőbb ajánlatot tett, mint az "új Közgép", a Duna Aszfalt konzorciuma. A közbeszerzést végül a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd nyerte el, az Itinera és a Közgép ajánlatát érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Utóbbi két cég megtámadta a határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
Bár a szerződésekben uniós forrást emlegettek, kiderült, nem volt uniós fedezet a projekten, a kormány mégis megcsináltatta a cégekkel a munka harmadát. A tender végén öt építőipari céggel kötöttek szerződést, 110 milliárd forintért. A vállalkozásokkal az alábbiak szerint szerződtek:
46,7 milliárd forint, 13,4 kilométer út Abony és a Tisza között – Colas, Swietelsky
32,5 milliárd forint, 2,3 kilométer út és egy Tisza-híd – Közgép, A-Híd
31,5 milliárd forint, 13,2 kilométer út a Tiszától Fegyvernekig – Strabag.
Az építkezések az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberében fejeződtek volna be, 2015 márciusban azonban leállították a munkákat. A Miniszterelnökség az építkezés leállítását és a kivitelezői szerződések felmondását az Európai Bizottság kifogásaival indokolta: egyebek mellett felmerült a kartellgyanú, az ügyben a GVH is vizsgálódott, de nem találtak semmi olyat, ami alapján megindíthatták volna a versenyfelügyeleti eljárást. Egy másik ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a Közgép és az A-Híd olyan alvállalkozókat is alkalmazott az M4-es autópályát érintő kivitelezési munkálatai során, amelyekről nem értesítette a tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t., ezzel megsértették a közbeszerzési törvényt.
Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Végül a projekt befejezésére 2016-ban az immár kegyvesztetté vált Közgép egy olasz céggel 25 milliárddal kedvezőbb ajánlatot tett, mint az "új Közgép", a Duna Aszfalt konzorciuma. A közbeszerzést végül a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd nyerte el, az Itinera és a Közgép ajánlatát érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Utóbbi két cég megtámadta a határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.
