K-Monitor Adatbázis

Csúszik a januári bérek kifizetésével és állásidőre küldte a dolgozókat a csornai napelemgyártó, az Ecosolifer Heterojunction Kft. A naperőművek telepítése csúcsra jár Magyarországon, a napelemgyártó mégis veszteséget veszteségre halmoz. Közpénz milliárdokat és az állami tulajdonú MFB Zrt. több mint 10 milliárdos hitelét égeti a svájci gyökerű vállalkozás.

Az egykori helyettes agrárállamtitkár közreműködésével elsíbolt milliárdok egy része Nobilis Kristóf panamai cégéhez került – robbantott a vádhatóság a büntetőper egyik tárgyalásán. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint az alapügyről a miniszter is tudhatott.

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.

„Tegye fel a kezét az, aki szerint a júliustól hatályos kormányhatározat követelményeinek mindössze egyetlen cég felel meg!” – ez a mondat hét évvel ezelőtt hangzott el, de az, hogy ma is ugyanolyan aktuális, mindennél érzékletesebben illusztrálja a magyar IT-piac sajátos működését. Gaidosch Tamás, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeletének akkori vezetője mondta 2016 szeptemberében egy szakmai konferencián, és a Magyar Nemzet korabeli tudósítása szerint a résztvevők nagy része fel is tette a kezét.

Az atlétikai vb-n is szépen kereső Balásy Gyula egyik vállalkozása kapta az idei év eddigi legnagyobb megrendelését az állami Exim-csoporttól, de sokat költöttek kocsikra is. Szponzorpénzből pedig jutott néhány tízmillió az ATV volt igazgatósági tagjának és a kedvenc állami sportvitorlás cégnek is.

Az EMIH tulajdonában álló cég szerint a munkát tavaly csupán felfüggesztették, ám az nem világos, mikor nyitnak ki ismét, már ha egyáltalán újra kinyitnak. Valójában súlyos, milliárdos bukás lett a sikersztorinak beharangozott, eximbankos hitellel és vissza nem térítendő állami támogatással indított csengelei projekt, miközben más, szintén Magyarországon működő kóser vágóhidak köszönik szépen, jól vannak, és eredményesen működnek.

2,156 millió euró, azaz bő 800 millió forint veszteséget termelt tavaly a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc mamutméretű kukoricafeldolgozója, a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft.

A dolgozók tanácstalanok, a gyár körül – amelynek indulásánál Áder János és Palkovics László is bábáskodott, és amely milliárdos állami és uniós támogatást is kapott – az OLAF mellett a magyar hatóságok is vizsgálódnak.

Szijjártó Péter az Afrikából induló migráció megfékezését a magyar gazdasági jelenlét növelésével orvosolná. A külügyminiszter járt abban az egyiptomi infúziógyárban is, amely az egyik legnagyobb magyar munkahelyteremtő projekt volt a térségben, de végül befuccsolt.