K-Monitor Adatbázis

Az egykori helyettes agrárállamtitkár közreműködésével elsíbolt milliárdok egy része Nobilis Kristóf panamai cégéhez került – robbantott a vádhatóság a büntetőper egyik tárgyalásán. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint az alapügyről a miniszter is tudhatott.

Mennyire tették kockázatossá a magyar bankrendszert az utóbbi évek tulajdonosi változásai? – szegezte nekem a kérdést a Pénzügykutató 50. születésnapját megülő konferencia kerekasztal-beszélgetésének moderátora, Farkas Zoltán azt követően, hogy röviden ecseteltem a bankszektor „nemzetiesítésének” jelen állását.

A magyar készpénz-szállítási piac nem túl nagy, összesen három céget tart el*. Ezek az utóbbi években együttesen sem értek el húszmilliárd forint bevételt, ami ahhoz képest, hogy egy egész szektorról van szó, nem olyan sok pénz. Az általuk megtermelt nyereség pedig elhanyagolható. Mégis iszonyatosan fontos iparágról van szó: stratégiailag létfontosságú, hogy valaki feltöltse a bankfiókokat, bankautomatákat, kiszállítsa a nyugdíjakat, és összeszedje, majd feldolgozza azt az elképesztő mennyiségű készpénzt, amit elköltünk a boltokban. Enélkül leállna a gazdaság vérkeringése. Nem mellesleg rengeteg érzékeny adat kerülhet a pénzfeldolgozók birtokába.

3. rész - Mészárosék jobban támaszkodnak a bankhitelekre! Sorozatunkban a legújabb kori, értsd 2014 utáni hazai oligarchaképződés jellemzőit vesszük számba. Miben más a Mészáros-éra, mint volt a Simicska-világ? Ezúttal a tőkeáttétellel foglalkozunk, vagyis azzal, hogy Mészárosék miért használnak annyi kereskedelmi banki hitelt.

Szerdán harangozta be legújabb, a 33 leggazdagabb magyart összegző listáját a Forbes. Nagy változások nem történek tavaly óta, annyi – ahogyan egy éve is – most is jól látható, hogy a legtehetősebbek között túlsúlyban vannak a kormányközelinek tekinthető üzletemberek.