K-Monitor Adatbázis

A magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2017. május 14-én. Ez a második legnagyobb összeg, amit Magyarországnak vissza kell fizetnie a négyes metró után. Ennek oka, hogy az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat állapított meg nyolc, 2003 és 2009 között megkötött szerződés ügyében. A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forintot kezelt" - fogalmaztak.

Dobrev Klára – Gyurcsány Ferenc felesége – 2002-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődjének elnökhelyettese volt 2004 augusztusáig – írta az ügy kapcsán az Origo. Dobrev alá tartozott a monitoring módszertani főosztály, amely az EMIR-rendszert gondozta. Az illetékes tárcaközi bizottság 2003-as és 2004-es üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontok témafelelőse Dobrev Klára volt. Az Origo szerint Dobrev „meghatározó szerepet játszott” az EMIR ügyében és a Welt 2000 Kft.-vel kötött megállapodások megkötésében. A visszafizetendő összeg azért tizennyolcmilliárd forint, mert a Welt 2000 Kft. a 2004-es indulás óta ekkora összegre kapott megrendelést. A társaság többségi tulajdonosa és ügyvezetője az azóta elhunyt Komáromi András volt, a jelzett időszakban MSZP-s képviselő a kőbányai önkormányzatnál. A magyar állam 2014 végén, „hogy orvosolni tudja a mulasztást”, megvásárolta a Welt 2000 Kft. üzletrészeit – írják. 

Az NFÜ egykori elnökhelyettese, Heil Péter szerint a rendszert eddig 9 audit vizsgálta, köztük 2009-ben az Európai Bizottság auditja is. Szerinte nem korrupcióról, hanem eljárási hibáról van szó. Amikor ráadásul felmerült, hogy a hirdetmény nélküli eljárás problémás lehet, akkor az NFÜ jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal maga fordult bírósághoz a jogi helyzet tisztázását kérve. Források szerint a rendszerre 2007-2015 között több mint 25 milliárd forintot költöttek. Az összeg nagyobbik részét pedig 2010 után fizették ki, ráadásul a második Orbán-kormány hivatalba lépése után a projektet számos alkalommal módosították, rendre emelve a támogatható költséget - derült ki a Népszava összeállításából.

A Magyar Hírlapot 1968-ban alapították a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapjaként. A rendszerváltás után liberális fordulatot vett, külföldi tulajdonba került, először az angol Maxwell, majd a Marquard nevű céghez. 2003-ban a svájci tulajdonú Ringier kiadó magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. tulajdonába került. 2006-ig a lap liberális, balliberális irányvonalat képviselt, mely a centrum irányába húzott. A politikai rányváltásra azután került sor, hogy 2005 szeptemberében Széles Gábor magyar üzletember vásárolta meg a lapot, mely addigra túl volt egy viszontagságos időszakon, ugyanis a Ringier Kft megvásárolta a Népszabadságot is, amely jelentős jogi akadályt képzett. A vonatkozó törvény értelmében ugyanis egy vállalat nem birtokolhatott két lapot, így a Kft. megvált a Magyar Hírlaptól, ami egy rövid ideig nem jelent meg. Az ideológiai és politikai változások 2006-ban következtek be, a Magyar Hírlap egy konzervatív, jobboldali, antiglobalitsa, polgári kötődésű napilappá vált. Online felülete a magyarhirlap.hu. A lap kiadója jelenleg a Magyar Hírlap Kiadói Kft., melynek tulajdonosa az SGH Kft.-n keresztül  Széles Gábor és családja.