language

Akták:

Gyömrői polgármester méltatlansága highlight_off

Lapok:

Magyar Hírlap highlight_off

Gyömrői polgármester méltatlansága

Gyömrői polgármester méltatlansága

Gyenes Levente 2002-től volt Gyömrő polgármestere, ám miután felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték „folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt”, végül újraválasztása ellenére távozni kényszerült a város éléről. Az eljárásban képviselt vád szerint Gyenes társaival úgy csalt adót, hogy 2006 és 2009 között egy számlagyárat működtettek, szinte minden tevékenységről tudtak fiktív számlákat szerezni. A bűnszervezet közel 1,8 milliárd forint értékben állíthatott ki fiktív számlát, és közel félmilliárd forint áfát csalhattak el. Több mint 50 vállalkozás használta fel a fiktív számlákat, köztük volt olyan, amelyik csak egy, de olyan is, amelyik harmincnál is több számlával élt vissza. Gyenes hetedrendű vádlottként úgy kapott csak 9 hónap felfüggesztett szabadságvesztést, hogy csupán adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték el, pedig az elsőrendű vádlott szerint a volt polgármester részt vett az egész bűnszervezet irányításában.

 

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint méltatlanság miatt a képviselő-testület a határozatával megszünteti annak a polgármesternek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek." A képviselő-testületnek ismét méltatlansági eljárást kellett volna indítania Gyenes esetleges beiktatása után, és ennek hiányában a kormányhivatal feladata lenne a fenti szabály kikényszerítése. A helyileg beágyazott Gyenest azonban 2016 augusztusában azonban újraválasztották, noha  már korábban is tudta, hogy az önkormányzati törvény szerint nem lehet polgármester. Gyenest az se érdekelte, hogy a jogsértést először az újbóli hivatalba lépésétől számított 30 napon belül neki kellett volna megszüntetnie azzal, hogy ismét lemond, azonban ezt nem tette meg, sőt elintézte, hogy a képviselő-testület se állítsa őt fel, holott a következő harminc napban ezt nekik kellett volna megtenniük. Mivel mindez elmaradt, jöhetett a Pest Megyei Kormányhivatal mint a hivatal törvényességi működésének egyik legfőbb ellenőre, és amely korábban a kétszer harminc napban csak felszólíthatta Gyenest, majd a testületet, hogy ők mondják ki a polgármester méltatlanságát, csakis ezután vihették bíróság elé az ügyet. A kormányhivatal a területileg illetékes Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely végül 2017. januárjában vetett véget a nevetséges helyzetnek. A joghézagot törvénymódosítás oldhatja fel.


Forrás: Magyar Narancs, fotó: MTI.

Magyar Hírlap

A Magyar Hírlapot 1968-ban alapították a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapjaként. A rendszerváltás után liberális fordulatot vett, külföldi tulajdonba került, először az angol Maxwell, majd a Marquard nevű céghez. 2003-ban a svájci tulajdonú Ringier kiadó magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. tulajdonába került. 2006-ig a lap liberális, balliberális irányvonalat képviselt, mely a centrum irányába húzott. A politikai rányváltásra azután került sor, hogy 2005 szeptemberében Széles Gábor magyar üzletember vásárolta meg a lapot, mely addigra túl volt egy viszontagságos időszakon, ugyanis a Ringier Kft megvásárolta a Népszabadságot is, amely jelentős jogi akadályt képzett. A vonatkozó törvény értelmében ugyanis egy vállalat nem birtokolhatott két lapot, így a Kft. megvált a Magyar Hírlaptól, ami egy rövid ideig nem jelent meg. Az ideológiai és politikai változások 2006-ban következtek be, a Magyar Hírlap egy konzervatív, jobboldali, antiglobalitsa, polgári kötődésű napilappá vált. Online felülete a magyarhirlap.hu. A lap kiadója jelenleg a Magyar Hírlap Kiadói Kft., melynek tulajdonosa az SGH Kft.-n keresztül  Széles Gábor és családja.

Találatok/oldal: Listázási sorrend: