K-Monitor Adatbázis

Amióta a nyereséges cégek adójuk egy részét sportszervezeteknek is adhatják ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába, elképesztő mennyiségű közpénz jutott a magyar labdarúgásnak. Sőt, rossz nyelvek szerint magát a társaságiadó-kedvezményt is azért találták ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc sportága visszanyerhesse régi dicsőségét. A foci négy másik sportággal együtt 2011-ben került be a látványsportágak közé, és a taónak, illetve a kormány stadionfejlesztési programjának köszönhetően olyan helyzetbe került, mint eddigi története során talán még sosem.

Akár az enyészeté is lehet a stadionfejlesztési program egyik első projektjébe még 2012-ben bekerülő szigetszentmiklósi aréna, amelyet mintegy 3,5 milliárd forintból építettek volna fel, és nemcsak modern formavilágú, hanem környezettudatos is lett volna. Lehangoló látvány fogadott minket, amikor a Budapesthez közeli városban jártunk: kiderült, hogy a kivitelező épp a múlt héten vitte el utolsó daruját a területről. A műfüves pálya és a parkoló elkészült, ám a többi munkát félbehagyták, vagy el sem kezdték. Még láthatók az ingatlan területén az otthagyott építési anyagok, ugyanakkor a bámészkodókat biztonsági őr szólítja fel a távozásra. Megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ) is az üggyel kapcsolatban, ám lapzártánkig nem érkezett meg a válasz.

A magyar társadalom feudalizálódását jelzi, hogy egyre több vidéki térség hűbérbirtokká válik: fideszes politikusok szinte a magukénak tekintik. Kivételezett helyzetük a kormányzásának 13. évére készülő Orbán Viktor kegyétől függ, így alattvalói áhítattal tekintenek rá, közben a helyieknek bizonygatják, hogy ennek az udvari kapcsolatnak a révén tudnak sok mindent kijárni. A HVG összeállításának harmadik része.

Egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is. Összeállításunkban ezek közül válogattunk a teljesség igénye nélkül.

Százmilliárd forintot juttatott a kormány az egyházaknak az év végi közlönyök alapján, miközben durván visszavettek a közmunkaprogram forrásaiból, elmaradt Paks II. tőkeemelése és a lakástámogatásokra is 40 milliárddal kevesebbet költ a tervezettnél az állam. Az átcsoportosítások között mazsoláztunk.

A napokban derült ki, hogy A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak idén közel 5,4 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség, melyből többek között egy ifjúsági sportszállót építenének - a stadion, valamint a sport- és konferenciaközpont mellé.

"Tévesnek" bizonyult a korábban közzétett összeg, 2,3 milliárd forint helyett 5,4 milliárdnyi TAO-támogatás áramolhat idén a felcsúti fociba.

A pénz egy része az amúgy 1,25 milliárdból felújított stadion felújítására megy majd el. Lám-lám, úgy tűnik, hogy olcsó húsnak híg a leve, korábban csak többet kellett volna költeni arra az arénára.

A Kúria – azaz a legmagasabb szintű magyar bíróság – október 25-i döntése végérvényesen kimondta, hogy a taós támogatás a magyar jog szerint közpénznek számít. A döntés hatása finoman szólva is jelentős, a társasági adó felajánlásán keresztül a legkonzervatívabb számítások szerint is mintegy 360 milliárd forint áramlott a támogatott csapatsportokba az elmúlt években, és idén legalább további 90 milliárddal lehet számolni. Most talán az is kiderül majd, hogy kik dobták össze ezt a rengeteg pénzt, ahelyett, hogy adót fizettek volna. Na meg, hogy mire költötték el.

A pályák mellé öltözőket is építenek – erre 2,8 milliárd forintot szánnak.