K-Monitor Adatbázis

Miközben nyáron a vezetőedző 12 játékost vásárolt a nemzeti bajnokságban szereplő felcsúti focicsapatban és kevesli a játszatható légiósok számát, az egyik legtöbb pénzt szakítja a felcsúti akadémia az utánpótlás-neveléssel kapcsolatban.

Néhány nappal azután, hogy a Magyar Nemzet megírta, 1,6 milliárdnyi taópénz hiányzik az éppen sportcsarnokot építő Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kasszájából, hirtelen eltűntek az erre vonatkozó adatok a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) honlapjáról. A szervezet hatéves gyakorlattal szakított, korábban ugyanis mindig közzétették, hogy adott időpontban mennyi adóforintot hívtak le a jóváhagyott keretből az egyes sportszervezetek.

Az MLSZ honlapján korábban mindig közzétették, hogy mekkora összegeket hívtak le a sportszervezetek.

Elképesztő választ adott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Transparency International Magyarország (TI) taotámogatások (társaságiadó-felajánlások) elköltésének ellenőrzését firtató kérdéseire. A szaktárca az ügyek jelentős részében ledobja magáról a felelősséget, a TI által nevesített esetekről – amelyek közül többet szinte biztosan csak a kérdések beérkezése után vettek elő – pedig azt állítják: eleget tettek kötelezettségeiknek.

Veszélybe kerülhet a felcsúti sportcsarnok és konferencia-központ finanszírozása, miután a Puskás-akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a sportfejlesztési programjában jóváhagyott összeg felét sem tudta április végéig összegyűjteni társaságiadó-felajánlásokból (taó). Pedig a szervezet – amelyet Orbán Viktor alapított és Mészáros Lőrinc elnököl – ezúttal minden korábbinál több pénzből gazdálkodhatna. Tavaly december elején a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2,93 milliárd forintos programra adta áldását, azaz elvileg a FUNA ennyi adóforintot próbálhat meg összekalapozni (a taópénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják).

A tao-programként ismert támogatási rendszer alapvetően egy jó elképzelés lett volna mondjuk Svédországban, Magyarországon azonban az erőltetett fejlesztés ára a rendszerszintű gazemberség. Tévedés ne essék, a magyar futballnak igenis szüksége volt arra, hogy jelentős forrásokat kapjon az infrastruktúra fejlesztésére, az utánpótlással foglalkozó szakemberek megfizetésére, és úgy általában a feltételek javítására. Csakhogy az a mód, ahogy egyetlen kormányzati döntéssel sosem látott mennyiségű pénzt zúdítottak a fociba, lényegében minden ellenőrzés nélkül, többet ártott, mint használt.

Bűncselekménygyanús a magyar focira költött újabb 19 milliárd. Legalábbis a PM szerint.

Nagyjából kialakult a 2016/2017-es támogatási időszakra jóváhagyott látvány- és csapatsport támogatások jegyzéke a labdarúgásban. Néhány hiánypótlás alatt lévő pályázatot leszámítva teljes a lista, aminek első helyén idén is a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány áll, közel négyszer annyi megítélt támogatással, mint a második, és 120-szor annyival, mint az átlag.

A tao-támogatásnál is megdöbbentőbb, hogy a FUNA milyen mértékben vonzza a gazdasági szervezetektől érkező adományokat. A közhasznúsági beszámolók alapján 2011-2015 között különböző ismeretlen jótevők összesen 10 974 644 000 forintot adományoztak az alapítványnak.

Az utóbbi 5 évben több mint 21 milliárd forintot szánt az állam a futballcsapatok támogatására. A legnagyobb nyertes "természetesen" a Felcsút. Orbán Viktor kedvenc falujának csapata ez idő alatt 11 milliárdot zsebelt be csak az MLSZ-től. További érdekesség, hogy a legtöbb támogatást elnyerő csapatok jó részének valamilyen módon köze van a Fidesz-kormányhoz. Így kaphatott több mint egymilliárdot Seszták Miklós Kisvárdája, vagy Tállai András csapata, a Mezőkövesd. A klubok a pénz mellett stadionokat is kapnak, kaptak - szintén az állam kontójára.