K-Monitor Adatbázis

A Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2017-ben útjára indította sok száz milliárdos szálláshelyfejlesztési programot indított, a Kisfaludy program címen. A program keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon (elsősorban vidéken), amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. 

A nagyobb összegű támogatások haszonélvező között  szép számmal akadnak kormányhoz közeli cégek. A program két nagy nyertese, a Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. és a Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft.mindegyike ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz kapcsolható, a Szepesi Richárd és Kante Awa többségi tulajdonában álló DLHG Invest Zrt-hez. A program keretében támogatást kaptak még (a teljesség igénye nélkül) Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt,Garancsi István, Csányi Sándor, Tiborcz István és Szabadics Zoltán érdekeltségei is. 

2020-ban a pandémia okozta veszélyhelyzetben 83 milliárdnyi közpénzt osztottak ki a turizmus támogatására, amelyből elsősorban szintén az említett kormány-közeli üzletemberek profitáltak. (A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels például 17,7 milliárd forintot kapott szálloda felújításra.) Ugyanebben az évben az is kiderült, hogy az MTÜ úgynevezett “egyedi pályázatokra” is osztott százmilliós támogatásokat – ezek azonban nem nyilvánosan meghirdetett pályázatok voltak. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója  eleinte úgy nyilatkozott, hogy egy szakmai grémium bírálta el a pályázatokat, 2022-ben kiderült, hogy Guller egyedül döntött a támogatásokról. Így jutott állami pénzekhez többek között  Zoób Kati divattervező, a Tiborcz István-közeli Paár Attila, Farkas Boglárka, az Echo TV volt vezetőjének cége, illetve Fellegi Tamás, Orbán Viktor volt minisztere. A Kisfaludy-program támogatásaiból önkormányzatoknak is jutott, ugyanakkor az MTÜ a fideszes vezetésű városoknak nagyságrendekkel több közpénzt ítélt meg. A források elosztásának aránytalanságára a Válasz Online cikke is rámutatott: adatgyűjtésükből kiderült, hogy 2018 és 2021 között a 300 milliárdos állami támogatás kétharmada az azt igénylők fél százalékánál koncentrálódott. 

Ha érdekel, hogy a nyaralásodon elköltött pénz kinek a zsebébe megy, keresd fel a NER-HOTEL alkalmazásunkat. 

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.