Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák.
Miért ne járna a 10 százalék jutalék annak is, aki kitapossa az államból az állatjóléti támogatást? – kérdezik a liba- és kacsatartók. Szabó Bálint volt az emberük, az augusztus 20-i, meghiúsult gazdatüntetés fő szervezője, aki ma már nem veszi fel a telefont akárki kacsásnak. Most Toroczkai László ajánlotta nekik: segít, ingyen.
A legnagyobb orosz kereskedelmi bank adott hitelt és az orosz „kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank nyújtott garanciát a Mélykúton megépült víziszárnyas-feldolgozóhoz. Orbán Viktor a magyar modellt méltatta az üzem átadásakor, és azt mondta, valahogy így képzeljük a jövőt. Vajon mitől ilyen izgalmas Oroszországnak a magyar pecsenyekacsa?
Sérelmezte Mélykút polgármestere, hogy a település kerékpárútépítéséről írtunk, szerinte a belterületi utak mindig drágábbak. Számos közbeszerzést átnéztük, de még a sokkal magasabb műszaki tartalommal készülő friss beruházások is olcsóbbak, mint a mélykúti járdaszélesítés.
Még 2015-ben adták át a mélykúti kerékpárutat, amit 1345 méter hosszan 199 millió forintért építettek meg. Az már csak a sajtóközleményből derült ki, hogy ezért a pénzért valójában járdákból lett kerékpár- és gyalogút, miközben a zavaró oszlopokat is arrébb rakták egy méterrel. Szeged határában ennek töredékéből épült valódi kerékpárút.