language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [166]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Új uniós statisztikai adatközlési módszertanra tért át a Közbeszerzési Hatóság

Az uniós adatközlési előírásoknak való megfelelés nyomán részletesebb, pontosabb adatok mutatják a közbeszerzési piac alakulását, trendjeit és a nagyobb átláthatóságot – hangzott el a Közbeszerzési Hatóság első félévet immár az új módszertan szerinti összegző tájékoztatóján.

Egyre átláthatatlanabb Gyurcsány vagyona

Egyre több a kérdőjel Gyurcsány Ferencnek az Altusból kimentett vagyonával kapcsolatban. Mivel a DK elnöke közel kétmilliárd forintot vett ki a vállalatból, s az összeg nem jelent meg a politikus portfóliójának más szegmenseiben, kérdés, hogy a pártja finanszírozására is költött-e belőle. A parlamenti képviselők tegnap megjelent vagyonnyilatkozata szerint az egyik leggazdagabb baloldali politikus az MSZP-s Tóth Csaba, a legeladósodottabbak között a Karácsony-párti Tordai Bence és az LMP-s Demeter Márta említhető.

Milliókat kaphat Mr. Negyven Százalék

A XIX. kerületi vagyonkezelő igazgatója több millió forintnyi közpénzt markolhat fel munka nélkül, ha idő előtt eltávolítja posztjáról az önkormányzat képviselő-testülete – értesült lapunk. Eközben a Momentum javaslata szerint az önkormányzati vezetés körül sorjázó ügyeket a Soros által támogatott Transparency Internationallel vizsgáltatnák ki.

Költségvetési átláthatóság: A harmadik világ szintjén hazánk

A költségvetési rendszer átláthatósága tekintetében Magyarország nem csak az Európai Unióban és az OECD tagországai között tartozik a sereghajtók közé, de még a Kelet-Európa – Közép-Ázsia régióban is. Az elérhető 100 pontból Magyarország 46 pontot ért el, ami a vizsgált 115 ország között csak az 57. helyre elég – derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) által közzétett tanulmányból.

Péterfalvi Attila: A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Kúria: Ki kell adni a taópénzek útját

A Kúria helybenhagyta azt a másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, tegyék megismerhetővé, hogy mely piaci szereplők és mekkora mértékben adtak taótámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják, ezért az adóbevétel a költségvetésből hiányzik, a sportegyesületnél megjelenő összeg pedig közpénzként értelmezhető.

Egyre csak durvul a fehérgalléros korrupció

Ma már rendszerszintű a korrupció, olyan közpénzszivattyúkat hoztak létre, amelyeknek szinte kizárólagos céljuk, hogy a közpénzt a bennfentesek magánpénzévé alakítsák át – mondta a lapunknak adott interjúban a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója, aki tanít a Corvinus Egyetemen is. Martin József Péter szerint óriási összegek: tízmilliárdok cserélnek gazdát korrupt módon a fehérgallérosok között.

Furcsa „titkok” Paks II.-ről a honlapon

Hiába jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter az egyik tavaszi kormányinfón – miután az Európai Bizottsággal és az adatvédelmi biztossal is egyeztetett –, hogy föloldja a Paks II.-re vonatkozó megvalósítási szerződés titkosítását, ez eddig nem történt meg. Így nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarország és Oroszország között milyen szerződés jött létre a paksi 5-ös és a 6-os atomblokkok építtetésre. Ezt a dokumentumot, az úgynevezett EPC-szerződést 30 évre titkosította a magyar kormány.

Homályból érkező milliók: ügyészi felszólítást kapott a CÖF

Ügyészi felszólítást kapott a Civil Összefogás Fórum–Civil Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA), hogy rendezze hiányos gazdasági elszámolását. A CÖF ugyanis nem közölte, hogy 2014-ben és 2015-ben kitől kapott támogatást, adományt, és azt sem, hogy a pénzeket tételesen mire fordította. Ezt Juhász Péter, az Együtt elnöke vette észre, és ő értesítette a hatóságot az elmaradásról.

Kötvénymutyi: megint nem jött ki a matek az egyetlen magyar cégnél

Egyetlen magyar cégként az Arton Capital üdítő kivételnek számít a többszörös offshore cégekkel teletűzdelt letelepedésikötvény-mutyiban, mégsem sikerült átlátható módon gazdálkodnia tavaly sem. Egy arab cégén keresztül kerüli meg azt, hogy valódi adatok derüljenek ki a működéséről.
Találatok: [166]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>