language

Kulcsszavak:

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>

Süli János már Paks III.-at tervezné

Süli János nem tartja kérdésnek Paks II.-t, sőt újabb blokkok tervezését véli szükségesnek, mivel az elöregedő erőművek leállása miatt 2030-ra mintegy 5000 megawatt teljesítményhiány várható a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító szerint. Az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján csütörtökön hívta fel erre a figyelmet. A tervek a felvonulási épületek januári kivitelezéséről szólnak. A szükséges engedélyek kiadása után pedig 2020-ban indulhat a két új atomerőművi blokk építése, amelyek közül az elsőt 2026-ban, a másikat 2027-ben szeretnék átadni – írja az MTI.

Százmilliókért keltették jó hírét a Paks II.-nek

Évekig tartó pereskedés után hozta nyilvánosságra szerdán Jávor Benedek európai parlamenti képviselő és az általa alapított Közérdekvédelmi Központ azt a 255 szerződést, amelyeket az új atomerőmű építésével megbízott MVM Paks II. Zrt. kötött.

Furcsa „titkok” Paks II.-ről a honlapon

Hiába jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter az egyik tavaszi kormányinfón – miután az Európai Bizottsággal és az adatvédelmi biztossal is egyeztetett –, hogy föloldja a Paks II.-re vonatkozó megvalósítási szerződés titkosítását, ez eddig nem történt meg. Így nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarország és Oroszország között milyen szerződés jött létre a paksi 5-ös és a 6-os atomblokkok építtetésre. Ezt a dokumentumot, az úgynevezett EPC-szerződést 30 évre titkosította a magyar kormány.

Sehogy sem áll a Paks II. beruházás

A hét végén ismét személyesen egyeztet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Értesüléseink szerint Pekingben tartják a magyar kormányfő és az orosz elnök kétoldalú találkozóját, ahol a napokban rendezik meg az Egy övezet, egy út koncepcióval kapcsolatos kereskedelmi fórumot. A tervezett találkozóról egyelőre nem jelent meg hivatalos közlés, lapunk információi szerint ugyanakkor a Paks II. beruházás biztosan terítékre kerül. Ennek egyik oka, hogy az engedélyezési eljárások elhúzódása, valamint a beruházás brüsszeli vizsgálata miatt a jelenlegi kormányzati ciklusban valószínűleg nem indul el a kivitelezés.

Orbán majdnem elfelejtette bejelenteni: Paks-ügyi minisztert nevez ki

– Elfelejtettem mondani, tárca nélküli minisztert nevezek ki a paksi bővítés összefogására – mondta a miniszterelnök a parlamentben a hétfői azonnali kérdések órájában. Orbán Viktor ezt arra válaszolva közölte, hogy az LMP-s Szél Bernadett azt firtatta, miért nem írnak ki népszavazást Paks ügyében. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány a beruházásra soha semmilyen felhatalmazást nem kapott.

Hadházy: A kormányközeliek bolondra keresik magukat a paksi bővítésen

A kormánypárti politikusok számára a paksi beruházás melletti legfontosabb érv, hogy bolondra kereshetik magukat – jelentette ki Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. Szerinte már most, az első kapavágás előtt is van olyan kormány- és Fidesz-közeli vállalkozás, amely jól jár a bővítéssel.

Szigetvári Viktor is jól keresett Pakson

Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter, Józsa István és Harangozó Tamás után egy újabb (volt) szocialista, jelenleg Együtt–PM-es politikusról, Szigetvári Viktorról derítette ki lapunk, hogy cége több millió forintot keresett a paksi atomerőmű bővítésének ürügyén.

„Nagyon komoly, zsíros” megbízást kapott Gyurcsány cége

Németh Szilárd, a kormánypárt országgyűlési képviselője szombati budapesti sajtótájékoztatóján közölte: dokumentumokkal tudják igazolni, hogy a Gyurcsány Ferenchez köthető Agóra Kft. 1997 októberétől 1998 júliusáig „nagyon komoly, zsíros”, 80 millió forint összértékű megbízást kapott a paksi atomerőműtől az esetleges erőműbővítés és az atomenergia népszerűsítésére.
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>