K-Monitor Adatbázis

A főváros VII. kerületének önkormányzata 2003-ban és 2004-ben értékesített tisztázatlan körülmények között nyolc Belső-Erzsébetvárosban található, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant. A botrány akkor robbant ki, mikor egy 2006-os feljelentés nyomán 2008 novemberében őrizetbe vették Nagy György vállalkozót, a 90%-os önkormányzati tulajdonban lévő Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjét. Nagy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással és más bűncselekmények gyanújával helyezte előzetes letartóztatásba. Miután a vállalkozó és a kft. titkárnője – egyben Nagy élettársa–, Szíjjártó Piroska is vallomást tett, a hatóságok feltehetően vádalkunak köszönhetően megszűntették előzetes letartóztatását, és november végén őrizetbe vették Gál Györgyöt.

A főváros VII. kerületének önkormányzata 2003-ban és 2004-ben értékesített tisztázatlan körülmények között nyolc Belső-Erzsébetvárosban található, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant. A botrány akkor robbant ki, mikor egy 2006-os feljelentés nyomán 2008 novemberében őrizetbe vették Nagy György vállalkozót, a 90%-os önkormányzati tulajdonban lévő Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjét. Nagy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással és más bűncselekmények gyanújával helyezte előzetes letartóztatásba. Miután a vállalkozó és a kft. titkárnője – egyben Nagy élettársa –, Szíjjártó Piroska is vallomást tett, a hatóságok feltehetően vádalkunak köszönhetően megszűntették előzetes letartóztatását, és november végén őrizetbe vették Gál Györgyöt.

A gyanú szerint Gál - aki a kerületi SZDSZ-frakcióvezető és az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke volt – hathatós közreműködésével kerültek eladásra az ingatlanok tulajdonjogai olyan módon, hogy azokat jóval a forgalmi ár alatt értékesítették Nagy György érdekeltségébe tartozó cégeknek. Ezek később - offshore cégek közbeiktatásával – jelentős haszonnal adták tovább a tulajdonjogokat a már korábban is érdeklődő külföldi befektetőknek. A gyanú szerint Gál ezért 305 millió forintot kapott vállalkozóktól.

Az értékbecslést a Complán Stúdió Kft. végezte. Az ügy kapcsán őrizetbe vették az ingatlanbecslőt is, akit bűnsegédként elkövetett csalással és magánokirat hamisítással gyanúsítanak.

2008 decemberében letartóztatták Kardos Pétert, a kerület pénzügyi bizottságának SZDSZ-es elnökét is, aki a vád szerint Gálhoz hasonlóan közreműködött abban, hogy az eladásra szánt ingatlanok a megbeszélt cégekhez kerüljenek.

Hunvald György, a kerület szocialista polgármestere 2009 februárjában került előzetes letartóztatásba többek között hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és többrendbeli csalás vádjával. Az ügyészség azonban Hunvaldot nem csak az ingatlanügy kapcsán gyanúsította: állítólag két éven át főállásban alkalmazta egy barátját, aki azonban vélhetőleg érdemi munkát nem végzett - ezzel az önkormányzatnak többmilliós vagyoni hátrányt okozva.

A volt fideszes önkormányzati képviselő, Czibula Csaba ellen 2008 novemberében adott ki a Fővárosi Bíróság nemzetközi elfogatóparancsot, miután a Fidesz volt VII. kerületi alelnöke az eljárás elől menekülve külföldre távozott. Az ügyészség gyanúja szerint a kerület gazdasági bizottságának tagjaként több millió forintos vesztegetési pénzt fogadott el azért, hogy Gált és az ingatlanok eladását támogassa.

A későbbiek során Gált, Kardost és Hunvaldot is hivatali visszaéléssel gyanúsították meg azzal kapcsolatban, hogy kedvezményes bérlakásokat utaltak ki rokonaiknak és barátaiknak.

A nyomozás jelenlegi állása szerint az ingatlanügynek eddig 21 gyanúsítottja van, akik mintegy 800 millió forintos veszteséget okoztak az önkormányzatnak, és további 1,6 milliárd forinttal tervezték azt megkárosítani.

Az erzsébetvárosihoz hasonló ügyekben folyik nyomozás a VI. kerületben is, ahol több önkormányzati tulajdonú ingatlan áron aluli eladása kapcsán is felmerült hűtlen kezelés gyanúja. Emiatt 2009 januárjában gyanúsítottként idézték be a 2002-2006 közötti ciklus terézvárosi képviselőtestületének MSZP- és SZDSZ-frakcióját. A főleg az Andrássy úton található ingatlanok értékesítésével kapcsolatban gyanúsított a kerület szocialista polgármestere, Verók István is.

Egy Bajcsy-Zsilinszky úton található ingatlan esetében vesztegetés miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség. A 18 millió forintos kenőpénz átvétele miatt az ügyben gyanúsított Kovács Péter, a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója, Halmai Katalin, a vagyonkezelő jogi képviselője, és Juhász Károly vállalkozó.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 nyarán megszüntette a nyomozást a VII. kerületi ingatlaneladásokkal kapcsolatban is. Az ügyben Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester – akkor még csak fideszes frakcióvezetőként – tett feljelentést 2010-ben, mert állítása szerint több százmilliós kár érte a kerületet három ingatlan eladása, illetve apportálása miatt. Vattamány szerint az Almássy téri Szabadidőközpont eladásával több mint 300 milliós, a Kertész utcai épület elidegenítésével pedig több mint 100 milliós kár érte Erzsébetvárost.

2018. januárjában a nyomozás folytatása lett elrendelve, és február végén az ügyészség hűtlen kezelés miatt helybenhagyta a Fürst Györgyre első fokon kiszabott két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztést. A hetvenmillió forintos büntetés, viszont mellőzvelett. A megítélt polgári jogi igény összegét 123 millió forintra mérsékelte, emellett az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta.

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.