K-Monitor Adatbázis

A 2013 elején megnyílt kulturális, szórakoztató és kereskedelmi központ ötlet- és tervpályázatát 2007-ben nyerte el a Porto Investments Kft. nevű projektcég, az építési engedélyt pedig 2009-ben adta ki a Ferencvárosi Önkormányzat. A Fővárosi Önkormányzat arra kérte a Portot, 4 millió eurós bankgaranciával biztosítsa a befektetést, hiszen ez minimum elvárható egy 3 millióval alapított kft.-től, amikor éppen 8 milliárd forint hitelből készül finanszírozni az építkezést Amikor azonban a Porto nem tudta megszervezni a bankgaranciát, az épület (majdani) nagyobb építési alvállalkozói adták össze a pénzt.

Az épület 2010-re, majd 2011-re tervezett átadása is elmaradt. megcsúszott. A Porto és az önkormányzat egyaránt azzal vádolták egymást, hogy az általuk kötött szerződést a másik nem tartotta be, majd a Porto fel is mondta azt, és több per indult az ügy tisztázása érdekében. Mindeközben a befektetést finanszírozó MKB a problémás ügyek miatt elzárta a pénzcsapot. Budapest Főváros Önkormányzata 2012 nyarán birtokba vette az épületegyüttest és megkezdte az amortizáció és a kivitelezés hiányosságai miatt szükséges javításokat, a megnyitáshoz szükséges munkálatokat.

2017 novemberében a kormány úgy döntött, megvásárolja Budapest Önkormányzatától az épületet, amit aztán átadott a Magyar Turisztikai Szövetség részére.

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.