K-Monitor Adatbázis

2013 elején született meg a kormányhatározat, mely szerint az e-útdíj kiépítése felmentést kap a normál közbeszerzési eljárás alól. A határozat értelmében a rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére továbbra is megmaradt a közbeszerzési kötelezettség, az eljárást viszont titkosították. Így tehát a 42 milliárd forintos közbeszerzés lezárultával nem lett nyilvános, hogy a kormány kiket hívott meg a pályázatra, kikkel tárgyalt, illetve pontosan mit tartalmaz a győztes céggel megkötött szerződés. A minősített közbeszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokat egy 2011-es kormányrendelet szabályozza – ennek megfelelően a közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, melyek esetében a kormány rendeletében megállapította, az eljárás nyilvánossága olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével.

A szabályozás előzménye, hogy 2012 szeptemberében az Állami Autópálya Kezelő Zrt. közbeszerzést írt ki az új, teherforgalmat érintő. megtett úttal arányos (másképpen fogalmazva használatarányos) útdíj rendszerének kiépítésére. A nyolc pályázó közül nettó 34,89 milliárdos ajánlattal a Getronics lett a győztes, a cég azonban 2013 januárjában piaci nyomásgyakorlásra, zsarolási kísérletre hivatkozva visszalépett. A Getronicson kívül a többi pályázó nem vállalta volna 50 milliárdnál olcsóbban a munkát, ezért nem hirdettek ki második helyezettet a tenderen, így nem volt, aki a helyére lépjen. "Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő.” - fogalmazott Orbán Viktor a meghiúsult közbeszerzés után. A visszalépés miatt kérdésessé vált, hogy az új e-útdíj rendszer a terv szerint, 2013 júliusától üzemelni kezdjen, emellett veszélyeztette azt a 75 milliárd forintot, amellyel a kormány a költségvetésben számolt az év második felében útdíjból befolyó bevétel kapcsán. A kormányfő ezért január végén be is jelentette: az állam saját hatáskörben valósítja meg az útdíjszedési rendszert – az ezután meghozott kormányrendeletnek megfelelően titkosított és könnyített eljárás keretei között. 

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.