K-Monitor Adatbázis

A 2011-ben indult ügy során csalók nyomorgó családokat költöztettek az Avas-lakótelepre, hogy felmarkolják az Fészekrakó-program keretében igényelhető állami támogatást. A bírósági eljárásban több százan váltak gyanúsítottá. Az érintettek visszaéltek az állam kedvezményes lakásvásárlási programjával, aminek az lett a következménye, hogy a lakhatási költségek elmaradása miatt az Avas lakótelep számos társasháza csődközeli helyzetbe került.

Egy ügyvédi iroda köré szerveződött néhány élelmes ügyintéző azt a lehetőséget lovagolta meg, hogy használt ingatlanok vásárlása esetén az állam jelentős támogatást biztosított, és szegény családoknak ajánlotta fel a lakáshoz jutás lehetőségét. Az ügyintéző megegyezett az eladóval, a vevővel, a pénzintézet dolgozójával, hogy a valós vételárnál többet írnak a szerződésbe. Az ügyben érintett ügyvédi iroda mellett szerepe volt az OTP egy tisztviselőjének, az értékbecslőnek, és az érintettek lakáshoz jutását biztosító a fiktív munkahelyi igazolásokat kiadónak is.

A főügyészség az eladók és vásárlók ellen jelentős kárt okozó csalás és magánokirat hamisítás, a közvetítők és az ügyvéd, dr. B.M. ellen pedig jelentős kárt okozó folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, valamint sok rendbeli magánokirat hamisítás vétsége miatt emelt vádat, az ügynek így összesen 278 vádlottja volt. Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érhette. A program 2005-ös indulását követően a más környezetből érkező fészekrakós beköltözöttek a lakótelepen az elmúlt években közös ellenséggé váltak azok szemében, akik már rég, akár évtizedek óta ott laknak, díjhátralékaik keletkeztek, nem voltak képesek fizetni törlesztőrészleteket. Rájuk nem vonatkozik - Csöbör Katalin fideszes képviselő módosító javaslatának köszönhetően - a 2014 nyarán parlament által elfogadott devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának akkori határozatlan ideig történő meghosszabbítása.

2018-ban született meg a másodfokú ítélet, amely dr. B.M. elsőrendű vádlottra 4 év szabadságvesztést szabott ki – ez enyhítés volt a Miskolci Törvényszék 2015-ös, elsőfokú ítéletéhez képest, amely 7 év szabadságvesztést irányzott volna elő. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak a „fészekrakó” hitel biztosította lehetőségeket kihasználva, és azzal visszaélve ingatlanokat vásároltak és értékesítettek, illetve közreműködtek az adásvételi szerződések megkötése, és a hitelfelvételek során.

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.