language

Akták:

Gyömrői polgármester méltatlansága highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Gyömrői polgármester méltatlansága

Gyömrői polgármester méltatlansága

Gyenes Levente 2002-től volt Gyömrő polgármestere, ám miután felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték „folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt”, végül újraválasztása ellenére távozni kényszerült a város éléről. Az eljárásban képviselt vád szerint Gyenes társaival úgy csalt adót, hogy 2006 és 2009 között egy számlagyárat működtettek, szinte minden tevékenységről tudtak fiktív számlákat szerezni. A bűnszervezet közel 1,8 milliárd forint értékben állíthatott ki fiktív számlát, és közel félmilliárd forint áfát csalhattak el. Több mint 50 vállalkozás használta fel a fiktív számlákat, köztük volt olyan, amelyik csak egy, de olyan is, amelyik harmincnál is több számlával élt vissza. Gyenes hetedrendű vádlottként úgy kapott csak 9 hónap felfüggesztett szabadságvesztést, hogy csupán adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték el, pedig az elsőrendű vádlott szerint a volt polgármester részt vett az egész bűnszervezet irányításában.

 

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint méltatlanság miatt a képviselő-testület a határozatával megszünteti annak a polgármesternek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek." A képviselő-testületnek ismét méltatlansági eljárást kellett volna indítania Gyenes esetleges beiktatása után, és ennek hiányában a kormányhivatal feladata lenne a fenti szabály kikényszerítése. A helyileg beágyazott Gyenest azonban 2016 augusztusában azonban újraválasztották, noha  már korábban is tudta, hogy az önkormányzati törvény szerint nem lehet polgármester. Gyenest az se érdekelte, hogy a jogsértést először az újbóli hivatalba lépésétől számított 30 napon belül neki kellett volna megszüntetnie azzal, hogy ismét lemond, azonban ezt nem tette meg, sőt elintézte, hogy a képviselő-testület se állítsa őt fel, holott a következő harminc napban ezt nekik kellett volna megtenniük. Mivel mindez elmaradt, jöhetett a Pest Megyei Kormányhivatal mint a hivatal törvényességi működésének egyik legfőbb ellenőre, és amely korábban a kétszer harminc napban csak felszólíthatta Gyenest, majd a testületet, hogy ők mondják ki a polgármester méltatlanságát, csakis ezután vihették bíróság elé az ügyet. A kormányhivatal a területileg illetékes Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely végül 2017. januárjában vetett véget a nevetséges helyzetnek. A joghézagot törvénymódosítás oldhatja fel.


Forrás: Magyar Narancs, fotó: MTI.

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Kimondták Gyenes Levente méltatlanságát

Méltatlannak mondta ki Gyömrő polgármesteri tisztségére az adócsalásért tavaly jogerősen szabadságvesztésre ítélt Gyenes Leventét a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (BKKMB) – értesült lapunk a nem jogerős döntésről. Információnkat egyelőre sem a polgármester, sem az eljárást kezdeményező Pest Megyei Kormányhivatal (PMKH) nem tudta megerősíteni.

A gyömrői polgármesterkedő

„Nem vagyok erkölcstelen, a jog most mellettem áll.” Interjú Gyenes Leventével.

Óriási ötlete támadt Trócsányi miniszter úrnak

Az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) jogi megoldást kell kidolgoznia annak érdekében, hogy erkölcsi bizonyítvány híján ne lehessen polgármesteri tisztet betölteni – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken az MTI-nek.

Megkezdődött a "számlagyártók" pere + Videó

Megkezdődött a Kecskeméti Törvényszéken kedden annak a 32 vádlottnak a pere, akik csaknem kétmilliárd forint összegben bocsátottak ki, illetve használtak fel fiktív számlákat.

Vádat emeltek a „számlagyár” ellen

Bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség hét ember ellen, akik papíron működtetett gazdasági társaságok nevében több milliárd forint összegben bocsátottak ki valótlan tartalmú számlákat – közölte Soós Mihály ügyész csütörtökön.
Találatok: [6]  Oldalak:   1