language

Intézmények:

Hunguard Kft. highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

Rogán Antal köre is kaszál az italautomaták online bekötésével

Ahogy azt korábban is sejteni lehetett, a Sagemcom Magyarország Kft. fogja telepíteni a hazai étel- és italautomatákba az adóhatósághoz való bekötéshez szükséges automata felügyeleti egységeket (afe). A közbeszerzési adatbázisban közzétett november elsején aláírt szerződés szerint a Sagemcom nettó 3,9 milliárd forintért fogja elvégezni ezt a munkát, az eredetileg tervezett 2,4 milliárd helyett.

Pintér nem mondja meg, ki áll a Hunguard mögött

„A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége nem a nyilvánosság előtt zajlik, a feltett kérdésekre nem áll módomban az írásbeli kérdés keretei között tájékoztatást adni” – közölte Pintér Sándor belügyminiszter, miután Tóth Bertalan szocialista képviselő írásbeli kérdésben érdeklődött, ki áll a Hunguard Kft. mögött.

Árverési rendszer Hunguard-kézben

A közműszolgáltatók és a teljes bankszektor mellett még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) is az átláthatatlan tulajdonosi hátterű, mégis kormánykedvencnek számító Hunguard Zrt.-vel kötött szerződést. A vagyonkezelő is audittal bízta meg a céget, mégpedig elektronikus árverési felületüket vizsgálta – derül ki a Magyar Nemzet által megismert dokumentumokból.

Újabb állami milliók a Hunguardnak

A jelek szerint nemcsak arra képes a kormánykedvenc Hunguard Kft., hogy a közműszolgáltatóktól kezdve a bankokon át, lényegében bármilyen szervezet informatikai vagy számlázási rendszerét auditálja, de úgy tűnik, hogy mindezt rekordgyorsasággal tudja megtenni. Legalábbis a Magyar Export-Import Bank, vagyis az Eximbank esetében úgy tűnik, hogy erre lesz szükség.

Hunguard-ügy: tízmilliós szerződés bankokkal is

Hiába szabta meg egészen egyértelműen a kormány, hogy a pénzpiaci szereplők kötelesek a Hunguarddal szerződést kötni, úgy tűnik, a szabályok betartására már nem ügyelnek ennyire. Legalábbis a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jóval később írta alá a megállapodást, mint ameddig azt meg kellett volna tennie.

Hunguard-ügy: a Főgáz titkolózik

A közérdekűadat-igénylés ellenére sem hajlandó kiadni a Főgáz Zrt. a kormányközeli Hunguarddal kötött szerződését. Így nem tudni azt sem, hogy mekkora összeget fizettek a kormány által helyzetbe hozott, egyébként a nyilvánosság számára teljesen átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégnek azért, hogy a számlázási rendszerüket auditálja.

Hunguard-ügy: a Fidesznek nincs válasza

Nem adott érdemi választ Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdán a Hunguarddal kapcsolatos újságírói kérdésekre. A Magyar Nemzet az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekűadat-igénylése alapján mutatta be, hogy a kormányközeli, a sajtóhírek szerint Rogán Antal érdekeltségi köréhez köthető Hunguard összesen több mint 600 millió forint értékben köthetett szerződéseket különféle közműszolgáltatókkal. A jelenleg máltai és ciprusi cégek tulajdonában is álló, átláthatatlan hátterű társaság volt ugyanis az egyetlen, amelyet a kormánypárti többség által elfogadott szabályok alapján a közműszolgáltatók megbízhattak a számukra kötelezően előírt számlaaudittal.

Százmilliókat keresett a kormánykedvenc

Bőven több mint 600 millió forint értékben köthetett szerződést a – mai napig átláthatatlan tulajdonosi hátterű – Hunguard Kft. azután, hogy a kormánypártok által hozott szabályok értelmében a közszolgáltatók kénytelenek voltak ezt a céget megbízni számlázási rendszerük auditálásával. Ráadásul ez az összességében sok száz milliós megbízás csak azoktól a társaságoktól érkezett, amelyekben legalább többségi tulajdonos az állam vagy valamelyik önkormányzat.

Lakáshoz segítették a Hunguard-vezért

Rogán Antal kabinetminiszter feltalálótársának, a Hunguard Zrt. résztulajdonosának előlegezett meg egy nyolcvankét négyzetméteres, V. kerületi lakást Belváros-Lipótváros önkormányzata – tudta meg lapunk. Csík Balázs számára még 2012-ben, vagyis Rogán polgármestersége idején adatott meg a kiváló lehetőség. A Királyi Pál utca 18.-ban található, műemléki védelem alatt álló ingatlan tulajdoni lapjából ugyanis kiderül, hogy a lakásra terhelt 11,6 millió forintos jelzálogra az önkormányzat jogosult. Vagyis a Rogán-körhöz sorolt üzletembernek nem egy hitelintézet, hanem Belváros-Lipótváros biztosított lehetőséget arra, hogy megvásárolhassa az addig önkormányzati tulajdonban álló lakást. Bár arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mekkora önrésze volt Csíknak a vásárláskor, a kerület sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt, az önkormányzati ingatlanelidegenítés folyamatait ismerő forrásunk úgy tudja, jó feltételekkel juthatott a lakáshoz. Az önkormányzati lakást kamatmentesen, akár huszonöt éves futamú részletfizetésre vásárolhatta meg. Ezt egy 2007-es, az elidegenítés szabályait rögzítő önkormányzati rendelet alá is támasztja.
Találatok: [10]  Oldalak:   1