K-Monitor Adatbázis

1972. július 5-én született Budapesten. Nős (felesége Ruzsovics Ágnes), egy gyereke van (Bianka, 1995). A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett Esztergomban, majd 1996-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett diplomát. Szakmai pályafutását az informatikai iparban kezdte. 1996-tól az Elender Computer Kft. ügyvezető igazgatójaként, illetve 1998 februárjától az Elender Informatikai Rt. vezérigazgatójaként tevékenykedett. 1999 szeptemberétől country manager volt a PSINet Magyarországnál, 2000 és 2002 között a PSINet Europe üzletfejlesztésért felelős alelnökeként dolgozott. 

2000 júliusában a Webigen Rt. igazgatósági elnökévé választották. 2002 októberében visszatért az Elenderhez, az Üzleti Kommunikáció vezérigazgatójaként. 2004 júniusa és szeptembere között az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. elnöke volt. Eközben 2003 márciusától 2004 októberéig az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségét is elvállalta. 2003-tól miniszteri kinevezéséig a brüsszeli székhelyű EICTA (European ICT Association) elnökségi tagjaként, a Magyar-Indonéz Üzleti Tanács elnökeként működött. 2000-ben elnyerte az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által alapított "Év Informatikai Menedzsere" díjat. 

2004 októberében az SZDSZ támogatásával gazdasági és közlekedési miniszterré nevezték ki. 2006 januárjában belépett a pártba.  A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán nyert mandátumot. 2006. júniusában újra gazdasági és közlekedési miniszterré választották. 2007-2008 között az SZDSZ elnöke, 2010-ig frakcióvezetője. Ezt követően visszatért az üzleti életbe, 2011 óta a mobilfizetéssel foglalkozó Cellum Global Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Cellum Bulgaria igazgatósági elnöke. Politikai karrierje lezárultával 2010-ben visszatért az üzleti életbe.


Kapcsolódó linkek: 
Kóka János Honlapja 
Pumázó playboy a bársonyszékben - Kóka miniszterségét értékeli az Index 
Kóka Portré a Manager Magazninban 
Telekügyek 
Feketemunkások Kóka építkezésén

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.