language

Akták:

Kulcsár-ügy highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Kulcsár-ügy

Kulcsár-ügy

Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott a Pannonplast Rt. részvényeinek szabálytalan felvásárlásában, amelyet érthetetlen módon részben az Állami Autópálya-kezelő Rt. finnaszírozott. Közben a K&H belső ellenőrzése során is napvilágra került számos visszásság, többek között, hogy az Equities irreálisan magas hozamú befektetéseket ajánlott potencális ügyfeleinek.  Az ügyleteket a bank egyik igazgatója, Kulcsár Attila koordinálta. Az ügy kapcsán felmerült több állami vállalat, politikus és vezető üzletember neve is. 


A Pannonplast-ügy kirobbanása és Kulcsár Attila lelepleződése – ő a K&H Equities, a pénzintézet brókercégének teljhatalmú ura, és bár a bíróságon ez nem bizonyosodott be, többek szerint Rejtő E. Tibor vezérigazgató pártfogoltja volt – után elapadt a pénzcsap. Nem volt tovább mihez nyúlni, ha valamelyik vip ügyfél a pénzét követelte. A piramisjátékra hajazó rendszer napok alatt összeomlott, mindenki mosta a kezeit, és Kulcsárra mutogatott. A nyomozás többször félresiklott, és emiatt elhúzódott. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az ügy főnyomozóját, az azóta ügyvédként praktizáló Molnár Csabát koholt vádakkal bíróság elé állították, ahol évekkel később felmentették, de addigra rendőri karrierjét már végérvényesen tönkretették. Az első eljárásban született többéves börtönbüntetéseket és felmentéseket egyaránt tartalmazó ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, és évekkel a nyomozás kezdete után vita robbant ki az igazságszolgáltatás berkein belül, hogy amit Kulcsár és társai tettek, az valóban sikkasztás, vagy esetleg csalás. A megismételt eljárásban az ügy névadóját, Kulcsár Attilát hat év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítélőtábla 2017. április 20-ától tárgyalja az ügyet másodfokon. 

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [71]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>

Öt év börtönt kapott Kulcsár Attila

Több rendbeli sikkasztás és más bűncselekmények miatt öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint pénzbüntetésre ítélte a brókerügy elsőrendű vádlottját, Kulcsár Attilát szerdán a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa jogerősen.

Pár nappal élte csak túl jogerős felmentését Rejtő E. Tibor

Hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatója, a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrány sikkasztással vádolt harmadrendű vádlottja – tudta meg a Magyar Nemzet. A bankár múlt pénteken halt meg, néhány nappal azután, hogy kézhez kapta az értesítést, miszerint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség visszavonta az őt felmentő elsőfokú ítélettel szemben a tárgyaláson bejelentett ügyészi fellebbezést. Így néhány hónap híján tizennégy évvel azután, hogy – mint Kulcsár mentorát és legfőbb támogatóját – gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség, jogerőre emelkedett az ártatlanságát kimondó bírói döntés.

VIP-listákat vezetett a Quaestor?

A Quaestor és a Hungária Értékpapír Zrt. esetében is erős a gyanú, hogy a tehetősebb ügyfeleknek felkínáltak olyan értékpapírszámlákat, amelyeket a vállalatok tulajdonában álló más befektetési vállalkozásoknál vezethettek, és a többi befektetőhöz képest magasabb hozamot ígértek nekik.

Vádemelés Kulcsár volt ügyfelei ellen

Hűtlen kezelés, valamint pénzmosás bűntette miatt vádat emelt az ügyészség a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. egykori vezérigazgatója, illetve helyettese ellen – tudta meg a Magyar Nemzet.

Sikerdíjas ügyfelek újabb offshore-esete

Pénzmosás és hűtlen kezelés miatt javasolt vádemelést a rendőrség Garamszegi Gábor volt MSZP-s önkormányzati képviselő és Dunai Imre, a brókerbotrány néven elhíresült büntetőper két terheltjével szemben, akik a gyanú szerint egy offshore vállalkozáson keresztül vontak ki legalább másfél milliárd forintot a tulajdonukban állt cégből – értesült a Magyar Nemzet.
Találatok: [71]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>