K-Monitor Adatbázis

Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.

Múlt héten járta be a sajtót a hír, hogy a Hajdúnánás külterületére tervezett, összesen 65 milliárd forintra becsült MotoGP pályaépítés is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Összesítettük, hogy a gyorsasági motoros versenypálya építésért felelős cégek vezetői 2020 szeptemberétől kezdve mennyi bruttó fizetést vihettek haza. A felügyelő bizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése 2021 év végéig, azaz közel másfél év alatt összesen 181 millió forint volt. A fejesek között szerepelt Kósa Lajos egykori bizalmi embere, illetve a kukaholdingnak nevezett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egykori elnöke is.

A több mint tíz éve becsődölt sávolyi Balatonring-projekt után a kormány ismét megpróbálkozik egy MotoGP-pálya építésével. Ezúttal Hajdúnánás külterületén, 65 milliárdból készülne a körülbelül 500 hektáros pálya, amin a tervek szerint 2023-ban fognak először futamot rendezni, a jogdíjakra pedig több mint 44 milliárd forintot szánnak. Idén kisajátítással kezdődnek a munkálatok, ami több tucat családot és földtulajdonost érint az Átlátszó értesülései szerint. Sikerült beszélnünk néhány érintettel, akik arról számoltak be, hogy egyelőre semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak arról, hogy mikor és mennyiért kell majd megválniuk a tulajdonuktól.

Eredménytelen lett a hírhedt Sámándob újjáépítésére kiírt tender, mert nem elég a kormány által erre adott támogatás. Karcag arra kérte a Belügyminisztériumot, hogy emelje meg az összeget, de a tárca kétszer is visszautasította a város kérését. Az expopavilon felépítésének költsége Milánóban 2,3 milliárd volt, a karcagi feltámasztása viszont 2,6 milliárd forintba kerülne. A nyilvános adatok szerint 1,5 milliárd forint hiányozhat, hogy a Sámándob csontváza újból életre keljen.

Közpénzen bérelt és felújított iroda bezárása, működés alatt abszurd programok – mindez teljesen rendben lévő a BRFK gazdaságvédelme szerint. A rendőrség elutasította Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentését a “sámándobcég” szczecini kirendeltsége ügyében. Mi viszont az adatvédelmi hatósághoz fordulunk, mert az állami cég a közadatigénylésre sem reagál.

35 ezer euróért tavaly felújították, majd bezárták az állami tulajdonú Valor Hungariae Zrt. lengyelországi irodáját – tudatta értesülését szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A szczecini lerakatnak valamiféle innovációs missziót kellett volna teljestenie, a teljes projektre közpénz-százmilliókat adott a kormány. A háttércég azonos a Szőcs Géza-féle sámándob-működtetővel.

A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a “Sámándob” néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott. Balatonfüred például felajánlott egy közművesített vízparti telket, de inkább elköltenek a karcagi helyszín tereprendezésére és közművesítésére 1,3 milliárd forintot.

Lendületet vett a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának újraépítése Karcagon. A beruházást az állam több mint egymilliárd forinttal támogatja. Az önkormányzat 378 milliót költ az épületnek kiszemelt terület rendezésére és közművesítésére.

Raktáron henteregnek még mindig a csak Sámándobként emlegetett, a 2015-ös milánói világkiállításról hazaszállított magyar pavilon darabjai. Az expónak két és fél éve vége, az első alkatrészek nagy késéssel, tavaly júliusban értek Karcagra, de a pavilon kormányhatározatban előírt újjáépítésének nyoma sincs. Nem számítva azt, hogy a 2018-as költségvetésben ilyen címen szerepel 1,1 milliárd forint támogatás Karcagnak. Az összeg felét a támogatási szerződés megkötését követő 30 napon belül előlegként le is hívhatja az önkormányzat.

Titkos üzleti hitelek, milliárdos veszteségek, 3 millió forintos havi fizetések semmit nem végző állami cégnél – erről is szólt az állami vagyongazdálkodás 2016-ban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a napokban végre nyilvánosságra hozta tavalyi beszámolóját. Az állami vagyonkezelésről készült üzleti jelentést a Ernst& Young csak korlátozó megjegyzésekkel fogadta el, részint mert nem tekinthetett bele a külső vagyonkezelők vagyonnyilvántartásaiba de „figyelemfelhívásban” szóvá tette, hogy az állami vagyon körében folyó – közelebbről meg nem nevezett – nyomozások számviteli hatása még nem meghatározható.