K-Monitor Adatbázis

Az elmúlt években a magyar állam három különböző helyszínen összesen 350 ezer négyzetméter irodaprojektet vásárolt meg kormányközeli fejlesztőktől. Hova, kiket és mennyiért ültetnek be az új kormányzati negyedekbe?

Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.

Megpróbálja eladni a budapesti belvárosban található Duna Palotát az állam. A szomszéd épület elég botrányos körülmények között került kormányközeli kezekbe.

Jóllehet a politikai hullámokat is kavart építőipari nagyvállalat, a Szeviép 12 évig húzódó agóniája végén a hitelezők zöme hoppon maradt, egyikük milliárdos összegért perelte be a volt tulajdonost.

Nyolc éve próbálom megtudni, tényleg az állam segítette-e ki titokban az Orbán Viktor szívének – akkor még – kedves FHB Bankot 2012-ben. Szívattak, hátráltattak, ahogy csak tudtak, de most kiderült, hogy végig nekem volt igazam. Számít? Dehogy számít.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek online aukción kell értékesítenie a taszári repülőteret alkotó, különböző helyrajzi számon bejegyzett ingatlanokat, olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban. Az állami ingatlanok eladásához szükséges intézkedéseket a gazdaságfejlesztési miniszternek kell lebonyolítania február végéig, majd az árverést követő három hónapban az MNV köt szerződést az új tulajdonossal.

Az állam 6,3 milliárd forintért vásárolta meg a Mol régi székházát – vette észre a K-monitor a Nemzeti Vagyonkezelő honlapján.

Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója korábban nem árulta el mennyiért adták el.

Törvénymódosítással nyitná tágra a kaput a védett természeti területek kiárusítása előtt a kormány, hogy pénzhez jusson. Ezzel tovább gyorsulhat az ország természeti kincseinek pusztulása.

Másfél éve nem derült ki, miért kellett a járványra hivatkozva állami felügyelet alá vonni a Kartonpackot, de most az állam már azt a részét is felvásárolja, ami eddig nem az övé volt.