K-Monitor Adatbázis

A Mol nyerte meg 35 évre a hazai hulladékgazdálkodásra kiírt koncessziós pályázatot, amely júliusban indult el. A Mol és a magyar állam viszont – üzleti titokra hivatkozva – nem akarta nyilvánosságra hozni az általuk szentesített megállapodás mellékleteit. Pedig ebből derülhet ki, mekkora üzletről van szó, és milyen feltételekben állapodtak meg.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavaszi félévben több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt, melynek során egy diákkal kivételeztek az egyetem vezetői, miután a hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetemen. A vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem – a vizsgálatok lezárulta után lemondott – rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két másik vezetőjét. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes, bár azt senki nem vitatta, hogy valóban kivételeztek a hallgatóval.

Nagyon sok még a tennivaló és a tisztázatlan kérdés az új hulladékrendszer szombati indulása előtt. De nem csak a start lesz döcögős: ha el is indul időben az új rendszer, rengeteg probléma lehet menet közben is. Egy fuvarozó szerint azt sem tudni még, hogy ki kinek a konténerét fogja üríteni. Ő például tízmillió forintért vásárolt tavaly új konténereket, nem akarja bedobni a közösbe. Cikkünk frissült a Mol válaszával.

Az Alkotmánybíróság egyhangúlag döntött a beadványról.

Újabb ítélet született a kormány által favorizált 35 éves koncessziós szerződésekkel kapcsolatban. A Szabad Európa áprilisban nyert az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek nyilvánosságra hozatalában a bíróságon. Most a Transparency International járt hasonlóképpen: az ítélet szerint ki kell adni a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit is. Bár a kormány nyilvánosságra hozza a szerződéseket, a lényeg, vagyis a pénz a mellékletekben van.

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő korábban azért tett feljelentést, mert szerinte Palkovics László volt technológiai és ipari miniszter egy előadásában elszólta magát.

Kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott kártérítést a horvát állam. Erről szerdán döntöttek, és szerda esete jelentette be a gazdasági miniszter. 235 millió dollár üti a Mol markát.

A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, de a bíróság szerint Zágráb nem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat. Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízióban beszélt arról, hogy kifizetik a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott 235 millió dollárt.

A Világbank mellett működő washingtoni testület úgy ítélte: nem korrupcióval szerezte meg a magyar olajcég az INA-t.

Egy washingtoni kereskedelmi bíróság szerint a horvát állam megszegte a MOL-lal kötött szerződését, és ezért közel 100 milliárd forint kártérítést köteles fizetni. Az ítélet szerint nem elfogadható, hogy a horvátok azért álltak el egy megállapodástól, mert egy zágrábi ítélet szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader miniszterelnököt.