K-Monitor Adatbázis

A PiS-kormány egykori szóvivjének, Adam Hofmannak a tanácsadó cége megkérdőjelezhető módszerekkel segítette a magyar állami olajtársaság piacszerzését Lengyelországban – erről szól a lengyel Onet anyaga.

Befejezéséhez közeledik az egyetemek kormánypárti magánosítása, azaz ezen a fronton is átveszi az uralmat a NER.

Végül aktív volt a folyamatban, és akár kulcsszereplő is lehet a jövőben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezetője, mert amennyiben az állam a jövőben tényleg egyetlen piaci cégre, „koncesszorra” bízza a komplex feladatot, akkor a következő évtizedekben jelentős transzformációra készülő magyar cég tűnik a legesélyesebbnek. Egy leendő nagy pályázaton persze elindulhatnak majd mások is, az osztrák ASA, a francia Veolia, vagy a mai magyar hulladékos szereplők közül valaki, vagy akár többen együtt, de azért a legtöbben úgy számolnak, hogy magyar lesz a befutó, a Mol erre biztosan esélyes.

Hosszú évek után ismét kap a Mol Nyrt. Oroszországból vezetéken gázolajat. Az egykori katonai csővezeték újraindításához meg kellett állapodnia Ukrajnának és Oroszországnak. Ez aligha sikerült volna a nagypolitika nélkül. Természetesen minden szál Vlagyimir Putyinhoz vezet.

Míg az előző kormányzati ciklusban a nemzeti fejlesztési tárca irányítóit elsősorban Simicska Lajossal hozták összefüggésbe, az új kabinet alatt a minisztérium csúcsvezetőinek egy része inkább Csányi Sándor környezetébe illeszthető.

A félresiklott magyar kapitalizmuskísérlet egyik aggasztó jellemzője, hogy a gazdasági és politikai élet csúcsain tejsűrű ködben ügyködhetnek a topdogok, a transzparencia vagy mi a retek csak a tőzsdei elemzők és a kellemetlenkedő jogvédő szervezetek értelmetlen frázisa maradt.

Az INA-Mol per koronatanúja, Robert Jezic azt ígérte csütörtökön a zágrábi megyei bíróságon, hogy 30 napon belül befizeti a bíróság számlájára azt az 5 millió eurót, amelyet vallomása és a vádirat szerint is a Mol adott kenőpénzként Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek az INA irányítási jogaiért cserébe.

Bécsben 2011 októbere óta vizsgál az osztrák parlament vizsgálóbizottsága különböző korrupciógyanús ügyeket, köztük az OMV olajcég egyes kifizetéseit. A bizottság egyik tagja az [origo]-nak azt mondta, a hatóságoknak vizsgálniuk kell azt is, hogy mi állt annak a hátterében, hogy a korábban az OMV résztulajdonában lévő Mol kifizetett kétmillió eurót egy osztrák lobbistának.

A Falter szerint a Mol akkor utalta át a pénzt Alfons Mensdorff-Pouillynak, amikor az OMV a magyar kőolajkonszern második legnagyobb részvényese volt.

Mi lehet az a nemzetbiztonsági ok, amiért a magyar ügyészség nem engedte meg a horvátoknak, hogy kihallgassák a Mol elnökét, akit a magyar nyomozás tisztázott a megfogalmazott gyanúval szemben?