K-Monitor Adatbázis

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

„Tegye fel a kezét az, aki szerint a júliustól hatályos kormányhatározat követelményeinek mindössze egyetlen cég felel meg!” – ez a mondat hét évvel ezelőtt hangzott el, de az, hogy ma is ugyanolyan aktuális, mindennél érzékletesebben illusztrálja a magyar IT-piac sajátos működését. Gaidosch Tamás, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeletének akkori vezetője mondta 2016 szeptemberében egy szakmai konferencián, és a Magyar Nemzet korabeli tudósítása szerint a résztvevők nagy része fel is tette a kezét.

Már folyik a nyomozás annak a hatalmas számlagyárnak az ügyében, amely egy olyan informatikai vállalat árnyékában működött, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemel­te­té­sét és fejlesztését.

Gőzerővel zajlik az informatikai piac már elindított és a távközlési piac még csak tervezett központosítása. Ha a Jászai Gellért vezette és már eddig is rengeteg állami megbízást elnyerő 4iG valóban megszerzi a T-Systems nevű céget, egyre jobban körvonalazódik az új erőközpont, igaz problémák, megoldandó feladatok és üzleti ellenlábasok is bőven akadnak.

Bencsik János, a Jobbik parlamenti képviselője június 25-én írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek.

Nyolc év után távozik a cég egyik legfontosabb vezetője, aki a leginkább konfliktusos időkben egyeztetett a kormánnyal. Elsőre állítólag az anyacégnél nem is ment át a váltás.

A tavaly fél évet a másodosztályban töltő Felcsút hatvanszor annyi szponzori pénzt kapott, mint az élvonalban ötödik helyen záró Paks.

Alighanem ezerszer megbánták a Magyar Telekom vezetői azt is, hogy bevezették a cég részvényeit a New York-i Értéktőzsdére. És azt is, hogy a Balkánon, Macedóniában, illetve Montenegróban terjeszkedtek. A társaság gyanús szerződéseiből 12 évnyi pereskedés és sok tízmilliárd forintnyi kiadás lett. Immár végleg vége az ügynek, az utolsó jogi eljárás is lezárult.

Összeszedtünk néhány olyan kormányzati intézkedést, amelyek következtében Magyarországon ma egyre kevesebb a független médiaműhely, és ami miatt ma jóval nehezebb az újságírók munkavégzése, mint egy nyugati demokráciában, vagy mint a rendszerváltás óta bármikor.

A Magyar Telekom eladná a legnagyobb online híroldalt, az Origót és tartozékait. Sok a vevőjelölt, és többeknek vannak jó fideszes kapcsolataik. Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy „megfelelő kezekbe” kerüljön a cég. Az elnök emberei megbízható német befektetőt keresnek az üzlethez, de még nem találták meg.