K-Monitor Adatbázis

2021 nyarán a magyar kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba kívánja adni a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. A koncesszió magába foglalja a felújítást, az üzemeltetést, a fenntartást és a bővítést is. Az erről szóló felhívást 2021. június 14-én a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben. A Kormányzat azzal indokolta döntését, hogy az uniós tárgyalások állása szerint várhatóan sem az RRF (helyreállítási alap) sem az MMF (rendes, 7 éves uniós költségvetés) keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni.

A döntés gazdasági megalapozottsága sok kérdést hagyott megválaszolatlanul, arról azonban kezdettől kommunikált a kormány, hogy a gyorsforgalmi utak használatával összefüggő állami útdíjbevétel fedezné az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési díjakat. A G7.hu számítása szerint a koncessziós kiírásban az építési szerződés értéke mintegy kétezer milliárd forint lehet, de ha az üzemeltetést is beleszámolják, akkor egy háromezer milliárdos szerződésről lehet szó. A sztrádakoncesszió háttéranyagaiért a Transparency International sikerrel perelt.

Az autópályák üzemeltetési, építési jogáért három érdekeltség versengett. A 2022 májusában nyilvánosságra került eredmény: a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el. A tenderen szintén induló Strabagot kizárták, így Mészárosék mindössze egy jóval kevésbé tőkererős hazai konzorciumot győztek le.

A sztrádakoncesszió 2022. szeptember 1-étől gyakorlatban is működésbe lépett: az utakat korábban kezelő Magyar Közút közleménye szerint ekkortól 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát veszi át az állami cégtől az MKIF, a Mészáros-Szíjj-féle koncessziós cég. 2023. májusában a kormány bejelentette, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében módosítják a koncessziós szerződést – felmerült azonban az is, hogy a módosítást az Európai Bizottság vizsgálata miatt eszközölhette a kormány. Végül kiderült, a szerződés változtatásai – melyeknek megfelelően beiktatnak például „finanszírozási mentesítő eseményeket” – nem csökkentik közvetlenül a költségvetés terheit, de lehetővé teszik, hogy az állam vagy a koncesszor késlekedése miatt projektszinten lehessen kezelni a teljes koncesszió felmondása nélkül a nemteljesítést.

Vállalkozó, Matolcsy György fia. 

Matolcsy a saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó Magyar Stratégia (MS) Zrt. vezérigazgatója. Az MS 2017-ben Száraz Istvántól megvette a korábbi New Wave Media és Origo Media portfólió egyesítéséből létrejött New Wave Media Group Zrt.-t, 2022-ben pedig közvetlenül a választások után több leányvállalatot alapított, amelyek egyikének felét, a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt.-t a –Mészáros Lőrinc dominálta– MKB  Bank vette meg. Matolcsy Magyarország egyik legnagyobb múltú bútorgyártó manufaktúrájának, a veszprémi Balaton Bútor Kft.-nek 2015 óta a tulajdonosa: a társaság több uniós támogatást nyert el, és a hazai közbeszerzési eljárásokon is sikeresen teljesít, többek között a Testnevelési Egyetemnek, az Országos Bírósági Hivatalnak és –az édesapja által vezetett Nemzeti Bank tulajdonában lévő–Postapalotába is szállított. A cég nemzetközi szinten is terjeszkedik: 2021-ben egy olasz prémium dizájnbútorgyártó társaság, a Riva 1920 majdnem 50 százalékos tulajdonosa lett. A Balaton Bútort Matolcsy 2015-ben, a Növekedési Hitelbanktól kapott hitellel vásárolta meg az előbb informatikai társaságként működő, majd szépségipari bútorokat gyártó Glamorous Kft. által.

A Válasz Online összesítése szerint Matolcsy 2022-ben százmilliárdos értékű vagyonnal rendelkezik, barátai (Somlai Bálint, Száraz István) pedig milliárdos jegybanki közbeszerzések nyertesei.